Cím: Edenbrooke
Sorozat: Edenbrooke 1.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2015.
Terjedelem: 318 oldal
Fülszöveg:
Marianne Daventry bármit megtenne, hogy elszökhessen a rémesen unalmas
Bathból és udvarlója egyre terhesebbé váló ostromai elől. Nem csoda hát,
hogy amikor ikertestvére, Cecily, meghívja őt Edenbrooke-ba, a pazar
vidéki birtokra, kapva kap az ajánlaton. Marianne arra számít, hogy
végre kipihenheti magát és kedvére gyönyörködhet a szeretett angol
tájban, miközben testvére Edenbrooke jóképű örökösét igyekszik
becserkészni. Ám idővel rájön, hiába a leggondosabb tervezés, bármikor
porszem csúszhat a gépezetbe.
Marianne, aki először egy útonállóval keveredik ijesztő
összetűzésbe, majd látszólag ártalmatlan flörtbe bonyolódik, képtelen
kalandok egész sorát éli át, míg a gyengéd érzelmek és az intrikák
végleg átveszik az uralmat az élete fölött.
Vajon sikerül megzaboláznia csalfa szívét, vagy hagyja, hogy egy titokzatos idegen levegye a lábáról? Annyi bizonyos, hogy a sors nem egy kellemes nyári vakáció reményében vezeti Marianne-t Edenbrooke-ba.
"Én csendben arról álmodoztam, hogy olyan férfival házasodom össze, akit szívből szeretek, és aki viszonozza az érzelmeimet. Ha pedig nem találok ilyet, akkor nem megyek férjhez, és kész."

"Egy percet sem pocsékolok arra, hogy másnak mutassam magam, mint aki vagyok."
![]() |
Marianne (Forrás) |
"Bocsásson meg! Hirtelen azt hittem, úriemberrel van dolgom. De most már látom, hogy önnek van igaza: valóban összetévesztettem valakivel."
![]() |
Philip (Forrás) |
Ahogy írtam is nem a cselekmény rendkívül
fordulatossága miatt szerettem ennyire a történetet. Marianne jelleme viszont
teljesen lenyűgözött. Igazán kedves, szerethető hősnő. Imádja a természetet,
sokkal többre értékel egy kiadós sétát, mint egy táncos estélyt. Látszik rajta,
mennyire szereti az életet, szeretni kiélvezni minden pillanatát. Nagyon
szerettem azokat a részeket, amik ezt támasztották alá, pl az önfeledt
táncolások, a lovaglások… Nem akar sablonos úri hölggyé válni, nem leli örömét
az értelmetlen fecsegésben, öltözködésben. Olyan házasságra vágyik, ahol a
szerelem is jelen van, és amikor nem számít rá, találkozik Philip-pel. A fiú
meglátja Marianne-ban az eddig rejtve maradt értékeket. Szegény lány mindig a
„nővére” árnyékában élt, sose tudott kibontakozni. Most végre itt egy lovag,
aki csak vele foglalkozik. Vele ellentétben Cecily rendkívül idegesítő
szereplő. Elkényeztetett, túlságosan megszokta, hogy minden az ölébe hull,
mindenki körberajongja és ő van a figyelem középpontjában. Szereti a testvérét,
nem akar neki rosszat, de észre se veszi, hogy mennyire elnyomja őt. Egyáltalán
nem sajnálom, hogy a könyv nagy részében távol volt a birtoktól. :D
"Még keményebben kell fognom a szívemet, állapítottam meg magamban. Nem hagyhatom, hogy felülírja az eszem parancsait."
Másik főszereplőnk Philip, akiről nehéz
írni, hiszen teljes személyiségét a „nagy” titok leleplezése után ismerjük meg.
Az első botlás után, rendkívül barátságosan, kedvesen viselkedik a lánnyal,
látszik rajta, hogy ő is élvezi a társaságát. Kicsit hihetetlen és mosolygásra
ad okot, hogy ennyi figyelmesség mellett, hogyan nem jutott Marianne eszébe,
hogy a Philip-nek komoly szándékai is lehetnek vele. Bár, ha egyből rájött
volna, nem lett volna érdekes a történet. :D Mindent szerettem a történetben,
nehéz 1-1 dolgot kiemelni, mert tényleg minden betű tökéletes volt, de azért
talán külön meg kell jegyeznem, hogy a párbeszédek is mennyire élvezhetőek
voltak. Megmutatják Marianne intelligenciáját, mindig akad 1-1 visszavágása
Philip csipkelődéseire. Egyszerűen imádtam őket.
"Ma a szívem legfájóbb húrjait pengette, újabbnál újabb bánatmorzsákat szakítva ki belőle."
Még teljesebb számomra úgy lett volna a
történet, ha egy picivel több meglepetés akadt volna a cselekményben, eléggé
kiszámítható volt az egész. Viszont teljesen szemet tudok efelett hunyni, mert
minden más részlet kárpótolt ezért. Maga a könyv is rövidebb, így nem lett
volna idő hatalmas bonyodalmakra, így összhangban voltak ezek is.
Összegezve ez egy igazán szívet melengető
könyv, még sok ilyet szeretnék megismerni. :)
Kedvenc jelenetem: Amikor Marianne végre ráeszmél, hogy menthetetlenül beleszeretett
Philip-be.
Kinek ajánlom: Akik szeretik Jane Austen könyveit, ők ebbe a történetbe is bele fognak szeretni. :)
Értékelésem: Szerintem az áradozásból is érezhető, hogy 5 medált érdemel nálam ez a könyv.
Érdekesség: A könyvhöz készült előzetes, ezt kicsit lentebb megnézhetitek. Hatalmas örömömre Marianne és Philip története nemrég új köntösben jelent meg, hiszen megismerhettük a másik szemszöget is. Valamint még egy egyéb rész is megjelent a sorozathoz. Ezen kívül interjú részlettel is készültem megint.

Megjelenés: 2015.11.17.
Fülszöveg:
Philip Wyndham sose irigyelte a bátyját, amiért ő Edenbrooke örököse.
Sokkal szívesebben alakítaná a saját sorsát, minthogy a kötelesség súlya alatt éljen. De amikor a bátyja váratlanul meghal, Philip élete a feje tetejére áll, ahogy a kötelesség miatt fel kell adnia az életet, amit tervezett. Philip úgy veszi az új szabályokat, mintha ő lenne a legkeresettebb agglegény Londonban, váltakozva haraggal, unalommal és vonakodással. De minden megváltozik azon az éjjel, amikor a végzet egy fogadóba vezeti, ahol találkozik a páratlan Marianne Daventry-vel.
Cím: Blackmoore
Megjelenés: 2015.11.17.
Fülszöveg:
Megjelenés: 2015.11.17.
Fülszöveg:
Kate Worthington ismeri a szívét és tudja, sose fog férjhez menni. Az a terve, hogy helyette Indiába utazik - hogy megtalálja nyughatatlan lelke békéjét és elkerülje családját, akiktől irtózik. De kate kotnyeles anyjának más tervei vannak. Egyességet köt Kate-tel: India, igen, de csak azután, hogy Kate kapott - és elutasított - három házassági ajánlatot.
Kate utazásának az impozáns Blackmoore kastélyba az a célja, hogy teljesítse az egyességet és megkéri a legkedvesebb gyerekkori barátját, Henry Delafield-et, hogy segítsen neki. De amikor szóba kerül a szerelem, az alku értelmét veszti és a tervek megváltoznak. Blackmoore vad földjén, Kate-nek szembe kell néznie az igazsággal, hogy csapdába esett a szíve. Vajon a lánykérés, amit el kellene utasítania, valójában az az egy lesz, ami felszabadítja a szívét?
Julianne: A Hamisítatlan Romantika (kiadó) egy Shadow Mountain féle márkája a tisztaságnak, az okosságnak, és eljegyzéssel kapcsolatos romantikának, ami sose hozza zavarba az olvasót.
Joyce: Miben különbözik a "hamisítatlan romantika" a motiválótól?
Julianne: A Hamisítatlan Romantikában nincsenek ágyjelenetek, de nincs ennek semmilyen vallásos háttere.
Joyce: Mit gondolsz a legtöbb olvasó kész van a "tiszta" romantikára?
Julianne:
Úgy gondolom, az inga már ellendült, amennyire csak tudott, az erotika irányába. Izgalmas lehet az olvasóknak, hogy egy kicsit régiességet kapjanak, és nagyon sok olvasó kész valami másra. Az Edenbrooke esetében, ez egy biztonságos romantika, és kielégítetlen vágy, és az elegáns idők kifinomultsága. Azt is gondolom, hogy vannak olyan olvasók, akik egysuerű romantikára vágynak, és vannak akik más stílusú romantikát vagy YA-t választanak, mert nem kíváncsiak erre.
Joyce: Az Edenbrooke-ot Jane Austen és Georgette Heyer munkássága ihlette. Milyen értelemben? És van konkrét könyv Austen-tól vagy Heyer-től, ami inspirálta vagy csak maguk az írók?
Julianne: Olyan sok történet van, amit szeretek Austen és Heyer művei közül, és nagyon sok inspirált az írásnál. Szeretem Austen erkölcsi dilemmáit és a változást, ami a szereplőkkel történik. Szeretem a gondolatát, hogy a legigazibb szerelem jobbá teszi az embert, mint amilyen lehetne egyedül, ahogy a Büszkeség és Balítéletben láttuk Elizabeth és Mr. Darcy esetében. Szeretem, ahogy Heyer az intrikát és a romantikát összeszövi. Heyer hősnőit is szeretem. Ők, leginkább, fiatalak és naivak, de viccesek és őszinték magukhoz. A hőseik megtestesítik az álmukat - igazi úriemberek, elegánsak, de férfiasak, rejtett humorral és erős becsületvággyal. Azt hiszem a könyvek, amik leginkább inspirálták az Edenbrooke-ot, Austen Meggyőző érvek műve és Heyer The Corinthian regénye.
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése