Író: Böszörményi Gulya
Cím: Leányrablás Budapesten
Sorozat: Ambrózy báró esetei 1.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2014.
Terjedelem: 334 oldal
Fülszöveg:
Budapest, 1896.
A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész.
Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon.
A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.
A város a millenniumi ünnepségek lázában ég. A békebeli Monarchia minden zugából tízezerszám tódulnak az emberek, hogy megcsodálják az ezeréves Magyarország egybehordott kincseit. Köztük van a Marosvásárhelyről érkezett, 16 éves Hangay Emma kisasszony is, akinek a rendezvények második napján nyoma vész.
Négy évvel később titokzatos távirat érkezik az azóta is gyászoló, idős édesapa, Hangay Árpád címére: a különös üzenetet Emma, a rég halottnak hitt lány küldte! Az ekkor 17 éves Mili kisasszony, Emma húga azonnal a fővárosba utazik, hogy nővére keresésére induljon.
A talpraesett, éles eszű lány nem sejti, hogy midőn felszáll a vonatra, rémálmokhoz hasonló kalandok sora veszi kezdetét, melyek kibogozásában egyetlen támasza a jó hírű, ám igen zord természetű mesterdetektív, Ambrózy Richárd báró lesz.
"– A holtak emléke gyorsan fakul – felelte
Gerlice.
– Vagy örökké éget, bánatkorommal szórva be minden napot."
– Vagy örökké éget, bánatkorommal szórva be minden napot."

"Zsákkal a fejemen mindig hajlamossá válok a
makacskodásra."
![]() |
Következő a cselekmény: a nyomozás is
teljesen lebilincselt. A könyv elején megismerjük a fiatal Hangay Emíliát, aki
nagynénjéhez utazott, hogy megismerje Budapestet. Rengeteg kiállításon és
megnyitón vesz részt unokatestvére, Ottó társaságában. Ám kalandjainak elején
elrabolják. A családja sose adta fel a reményt, mindig bizakodtak, hogy hátha
előkerül. Bizakodásra adott okot egy évekkel később érkező levél, melyben arról
tájékoztatja idős apját és húgát, hogy életben van, de veszélyes további
információkat megosztania velük. Családja természetesen minden követ megmozgat,
hogy kiderítsék, merre lehet. Kishúga Mili, indul el Budapestre, hogy kiderítse
mi áll a dolog hátterében. Innentől kezdve a történet nagyja a jelenben
játszódik, de több fejezet is bepillantást enged a múltba, hogy mi is történt
az eredeti hősnőnkkel. Egy kellemetlen
gyilkossági ügy folytán találkozik Mili a zárkózott, nem túl közlékeny Ambrózy
báróval. Richárd még a rendőrök körében is ismert, gyakran segít, még ha nem is
hivatalosan, különböző nyomozási ügyekben. Ők ketten az legfőbb szereplői a
könyvnek.
"–
Mili kedves, ön holnap délelőtt a fiammal együtt felmegy a villa tetőteraszára,
hogy madártávlatból csodálhassa meg Pest látképét, s aztán felállva a kő
mellvédre, szépen leveti magát a mélybe! Nos, mit szól hozzá, jó lesz így?!"
Richárd (Forrás) |
"Ambrózy báró tiszta szívből, lelke legmélyéig
hitte, hogy a szoknyát viselő személyek, különösen, ha még nem töltötték be az
ötvenet, mind ostobák."
![]() |
Emma (Forrás) |
Emma és Mili nagyon hasonlítanak egymásra,
nem véletlen, hogy testvérek. Mindketten rendkívül szerethető, bájos, jól
nevelt és legfőképp talpraesett hősnők. Abban a korban a hölgyek nehezebben
tudtak érvényesülni, de ők nem törődnek a szokásokkal, ki merik mondani a
véleményüket és igyekeznek nem másokra hagyatkozni, ha el akarnak valamit érni.
Emmát elrabolták, de igyekszik nem kétségbeesni, hanem átgondolni a
lehetőségeket, és azok szerint cselekszik. Mili nővére után nyomoz, és a báró
nem is hitte volna, hogy ilyen hasznos tud lenni ő is, nem is gondolta, hogy ez
az apró, törékeny lány ilyen erős és eszes. Ahogy fentebb is írtam,
lenyűgözött, hogy miket ki nem bír nővére felkutatása érdekében. Önként
szerintem legtöbben még a családtagjukért se tettek volna meg ennyi mindent. Határozottan
a kedvenceim közé kerültek.
"– A kisasszonyt nem kell félteni – mosolygott rám
jéghidegen a báró. – Úgy tűnik, ő akkor is mindig a legrémesebb helyeken
bukkanna fel, ha ezer gőzmozdony próbálná a másik irányba vonszolni."

Kedvenc jelenetem: Most ez kifejezetten nehéz kérdés, mert tényleg mindent szerettem, de talán... Gerlice első késdobálós jelenete.
Kedvenc szereplőm: Mili és EmmaKinek ajánlom: Mindenkinek! :D De tényleg, ezt a könyvet mindenkinek el kell olvasnia.
Értékelésem: Tudom, hogy 5 a max, de ez a történet 6 táviratot érdemel. :)
Érdekesség: A regény nagyrészt Budapesten játszódik, és rengeteg valós helyszín, személy megjelenik a műben. Ezeket igyekeztem nektek összeszedni (nem teljes a lista, az a könyvben megtalálható). Sok utcanév megjelenik a történetben, hogy ezeket magunk elé is tudjuk képzelni, a ami Budapest térképének részletein ki is emeltem. És kerestem egy interjú részletet is, ami a könyvhöz kapcsolódik.
Donáth doktor
![]() |
Tulajdonképpen Pest belvárosa ez a rész, innen indul a történet, de később is megjelenik 1-1 itteni utca neve. |
![]() |
A VIII. kerületben Emmával kárunk a könyv kb közepén. |
![]() |
Szintén Emmával járunk erre. |
![]() | |||||||||
Mili nyomoz ezen a környéken Richárddal egy gyilkosság ügyében. |
Milleniumi
Kiállítás
![]() |
ősbudavári mecset, Milleniumi Kiállítás, I. Ferenc József, Feszty körkép részlet, Godard féle hőlégballon |
![]() |
I. kerület részletei, a történet végén lévő események helyszíne |
Jászai
Mari
A
kor leghíresebb, legünnepeltebb színésznője, a Nemzeti Színház örökös tagja.
Nevét ma
színház,
számos utca és tér, rangos színművészeti kitüntetés, színészotthon és a Vénusz
egyik
krátere
viseli.
![]() |
Tarjáni Vilmos, Jászai Mari, Parlament, Stephenson gőzmozdony, Tarjáni Vilmos |
Tarján Vilmos
(Budapest, 1881 - Budapest, 1947): újságíró, később legendás hírű bűnügyi tudósító, aki 1900-ban az akkori Magyar Hírlapnál kezdte a pályafutását, melyről később így írt: …szerelmesen vágtattam az éjszakában, folyton arra gondolva a misztikus csendben, hogy eljön még az idő, híres riporter leszek, én fogok vigyázni a pesti uccák éjszakájának rendjére”.
Donáth doktor
(Baja,
1849 - Budapest, 1944): európai hírű orvosprofesszor. 1900-ban a Szent Rókus Kórház
ideglaboratóriumát és az általa létesített első magyarországi röntgenlaboratóriumot
vezette.
Magyar
hírlap
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_H%C3%ADrlap
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_H%C3%ADrlap
Wassermann
Jónás
(Ludány,
1842 - Budapest, 1901): híres vendéglős, aki 1894-ben alapította meg az EMKE néven
ismert kávéházat, mely az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta a nevét.
Maria Ernst FerdinandBissingen-Nippenburg Ernő
(Jám,
1854 - Budapest, 1917): császári és királyi kamarás, főnemes, nagybirtokos,
országgyűlési képviselő, a főrendiház és a pénzügyi bizottság tagja. Felesége
Neczpáli Justh Márta, akit 1877-ben vett el.
Detrich
Károly
detektív,
aki 1900-ban Budapest IX. kerületében, a Ranolder utca 26/a alatt lakott.
Minden egyéb, ami róla a könyvben áll, a fantázia terméke.
![]() |
Donnert társulat, Ambrózy István, Vaskovits Intézet, Salgó Jakab, Bolyó Károly |
(Nizza,
1869 - Tana, 1933) (azonos Ambrózy-Migazzi Istvánnal, bár ezt a nevet csak apósa
halála után vette fel): a főrendiház örökös tagja, országgyűlési képviselő, jogász,
dendrológus botanikus, akit elsősorban tudományos és kertépítő munkásságáról
ismernek, és mai napig a „virágos gróf” néven emlegetnek (grófi címet 1913-ba:
kapott). A malonyai és jeli arborétumok alapítója. Életcélja az „örökké zöldellő
kertek” létrehozása Magyarország természeti adottságain. Személyes vallomása: „Mennyivel boldogabb a névtelenség,
mint a rang és az istenverte társadalmi kötelezettségek. Ezért gondolom,
hogy a rám maradt vagyonnak csak úgy adok értelmet, ha elvetem.
Ha leszek a virágos gróf, a bolond.”
Dr.
Bolyó Károly
(Kunszentmiklós, 1833 - Budapest, 1906): orvos, elmegyógyász, egyetemi magántanár, a Lipótmezei országos tébolyda főorvosa (1866-1899), majd igazgatója (1899-1905).
(Kunszentmiklós, 1833 - Budapest, 1906): orvos, elmegyógyász, egyetemi magántanár, a Lipótmezei országos tébolyda főorvosa (1866-1899), majd igazgatója (1899-1905).
Dr.
Salgó Jakab
(Pest, 1849 - Budapest,
1918): elmeorvos, magántanár, 1884-től a Lipótmezei országos tébolyda főorvosa.
Rendkívüli tagja az országos közegészségügyi tanácsnak, tagja az igazságügyi
orvosi tanácsnak, a budapesti királyi orvosegyletnek, a Société de médecine mentale
de Belgique, a párizsi Société médicopsychologique és más tudós társaságoknak.
Donnert Cirkusz
A
Donnert Cirkusz, amit 1886-ban alapítottak, ma is működik, sőt jelenleg
Magyarország egyik legnagyobb vándorcirkusza. A híres család artisták, idomárok,
bohócok és egyéb cirkuszművészek generációit adta a világnak.
![]() |
Abbázia, Népszínház, EMKE, Lipótmező, Kapitányság, Erdődy István |
(Vörösvár,
1839 - Tana, 1914), férje ifi. Sédeni Ambrózy Lajos báró (Temesremete, 1831 Tana, 1893), főrendiházi
tag, földbirtokos, politikus.
vásonkeöi
és zichy Zichy Eleonóra grófnő
(Pest
1867 - Budapest, 1945) a századforduló neves szépsége, történetünk idején Andrássy
Tivadar felesége, négy gyermek (köztük Andrássy Katinka) édesanyja.
EMKE
kávéház
http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/nevezetessegek-110/emke-174
Nemzeti Színház
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
Vasárnapi Újság
http://www.erzsebetvaros.hu/erzsebetvaros/keruletunk-38/helytortenet-61/nevezetessegek-110/emke-174
Nemzeti Színház
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
Vasárnapi Újság
Rudnay
Béla
(1857-1932) Budapesti
rendőrfőkapitány, korábban főispán, 1895 és 1906 között állt a budapesti rendőrség
élén. Az erőskezű, kiváló szervezőkészségű tiszt vezette be a magyar bűnüldözésben
az ujjlenyomat-vizsgálat és a fényképes nyilvántartás módszerét.
Abbázia Kávéház
Széchenyi emlékmű
Búsuló Juhász Vendéglő
Legutóbb a Leányrablás Budapesten regényedet olvastam. Teljesen
![]() |
forrás |
Két író és két karakter: Arthur Conan
Doyle és Kondor Vilmos, valamint Hercule Poirot és Monk (igen, a „flúgos
nyomozó”). No, meg a különleges kor, az ízes és szép magyar nyelv, az
olyan figurák megteremtésének lehetősége, mint Hangay Mili kisasszony,
Ambrózy báró és Kugler Tóni. A Leányrablást írni egészen érdekes élmény.
Le kell hozzá lassulni, el kell mélyülni, ki kell kapcsolni a 21.
század őrült zaját.
Történelmi regényként is felfogható a Leányrablás, hiszen az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején játszódik. Magánemberként vonz a történelem?
Sok korszak érdekel, különösen a II. világháború eszement őrülete, mikor is több kultúrnép, a német, az osztrák, a magyar tökéletesen visszaaljasult a barbárság korába. Vajon minek kellett történnie az emberekben mélyen legbelül, hogy olyan gonosszá váljanak, mint a nácik? És vajon miért találkozunk ma is annyi, egyébként rendes, becsületes emberrel, akiből egyik pillanatról a másikra előbújik ez a szörnyeteg? Ezt kutatni mindig hátborzongató és izgalmas nyomozói munka. Az ún. boldog békeévek, a Monarchia kora sokáig nem érdekelt, aztán valahogy… Nem is tudom, a karakterek életre keltek a fejemben, és azt üzenték, hogy szeretnének megszületni, s mivel ők akkor és ott élnek, nincs mese, ha írni akarok róluk, a történetük csakis az 1900-as évek elején játszódhat.
Íróként milyen trükköket vetsz be, hogy hitelesen visszaadd az adott korszakot?
Nincs trükk. Érezni kell a kor hangulatát. Ehhez elég korabeli szerzőket, újságokat, útleírásokat, visszaemlékezéseket olvasni, mint amilyen pl. Granasztói Pál könyve a gyermekkoráról (Ifjúkor a Belvárosban), ami pont ebbe a korba esett.
Az olvasók már nagyon várják a Leányrablás Budapesten folytatását. Kérlek, mesélj egy kicsit, mi történik a folytatásban?Annyit mondhatok a második kötetről, melyből jelenleg 11 fejezet már elkészült, hogy abban kereken tíz gyilkosságot kell majd kinyomoznia az Ambrózy Richárd–Hangay Mili párosnak, miközben egymással is hajmeresztő csatákat vívnak. És még valami: a fent említett tíz halál egytől-egyig hiteles, valóban megtörtént eset, amiről a korabeli lapok be is számoltak! Az egyik áldozatnak, egy 19 éves lánynak a sírját meg is találtam: ha az olvasók arra járnak majd, remélem, megemlékeznek szegény Adélról. A második kötet megjelenése egyébként idén karácsonyra várható, én nagyon igyekszem.
Történelmi regényként is felfogható a Leányrablás, hiszen az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején játszódik. Magánemberként vonz a történelem?
Sok korszak érdekel, különösen a II. világháború eszement őrülete, mikor is több kultúrnép, a német, az osztrák, a magyar tökéletesen visszaaljasult a barbárság korába. Vajon minek kellett történnie az emberekben mélyen legbelül, hogy olyan gonosszá váljanak, mint a nácik? És vajon miért találkozunk ma is annyi, egyébként rendes, becsületes emberrel, akiből egyik pillanatról a másikra előbújik ez a szörnyeteg? Ezt kutatni mindig hátborzongató és izgalmas nyomozói munka. Az ún. boldog békeévek, a Monarchia kora sokáig nem érdekelt, aztán valahogy… Nem is tudom, a karakterek életre keltek a fejemben, és azt üzenték, hogy szeretnének megszületni, s mivel ők akkor és ott élnek, nincs mese, ha írni akarok róluk, a történetük csakis az 1900-as évek elején játszódhat.
Íróként milyen trükköket vetsz be, hogy hitelesen visszaadd az adott korszakot?
Nincs trükk. Érezni kell a kor hangulatát. Ehhez elég korabeli szerzőket, újságokat, útleírásokat, visszaemlékezéseket olvasni, mint amilyen pl. Granasztói Pál könyve a gyermekkoráról (Ifjúkor a Belvárosban), ami pont ebbe a korba esett.
Az olvasók már nagyon várják a Leányrablás Budapesten folytatását. Kérlek, mesélj egy kicsit, mi történik a folytatásban?Annyit mondhatok a második kötetről, melyből jelenleg 11 fejezet már elkészült, hogy abban kereken tíz gyilkosságot kell majd kinyomoznia az Ambrózy Richárd–Hangay Mili párosnak, miközben egymással is hajmeresztő csatákat vívnak. És még valami: a fent említett tíz halál egytől-egyig hiteles, valóban megtörtént eset, amiről a korabeli lapok be is számoltak! Az egyik áldozatnak, egy 19 éves lánynak a sírját meg is találtam: ha az olvasók arra járnak majd, remélem, megemlékeznek szegény Adélról. A második kötet megjelenése egyébként idén karácsonyra várható, én nagyon igyekszem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése