Cím: Vörös betűkkel
Sorozat: Mások 1.
Kiadó: Twister Média
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 512 oldal
Fülszöveg:
Meggie Corbyn cassandra sangue, vagyis vérpróféta, azaz ha a bőrén vágás nyomán kiserken a vér, látja a jövőt. Meggie ezt a különleges képességét inkább átoknak, mint áldásnak tekinti. Meg nem szabad ember. Tartógazdája rabszolgaságban őrzi, hogy csak ő szerezhessen tudomást látomásairól. Meggie azonban megszökik és az egyetlen biztonságos hely, ahol elrejtőzhet, a Lakeside Udvar nevű üzleti negyed, amit a Mások működtetnek.
Az alakváltó Simon Wolfgard vonakodik felvenni az Emberi összekötő állásra jelentkező idegent. Egyrészt azért, mert úgy érzi, hogy valami titkot rejteget, másrészt azért, mert nincs emberi prédaszaga. Ám egy erősebb ösztön arra készteti, hogy mégis alkalmazza Meggie-t. Amikor megtudja róla az igazat, és azt is, hogy a kormányhatóság körözi, Simonnak el kell döntenie, vajon megéri-e, hogy bekövetkezzen az emberek és a Mások között szinte elkerülhetetlen harc.
"Nevezd őket embereknek, amikor a boltban vagy."
"Fizesd ki a könyveket, mielőtt átmész a Kis Harapás helyiségébe, különben nem kicsit harapunk beléd."

"Legyél a tieid vezetője. Legyél a hang, amely életről, halálról határoz az Udvarban. Eljön a nap, amikor valaki, akinek megmented az életét, megment valakit, aki kedves neked."
"Az emberekben van bátorság; rugalmasak és kitartóak."
![]() |
Meggie (Forrás) |
„- Ó, Simon! Ugye nem a Hollóra bíztad a
pénztárt?
- Nem lesz semmi gond – felelte Simon
komoran.
- Majd akkor mond ez, amikor záráskor megszámolod
a készpénzt.”
„A boldogság forrása a szabadság, a szabadság pedig a bátorságon múlik.”
„A boldogság forrása a szabadság, a szabadság pedig a bátorságon múlik.”
A történet maga teljesen lekötött. Hajtott
a kíváncsiság és tényleg nehéz volt letenni. Meggie menekül a könyv elején, de
mi elől? Nagy szerencséje volt az
állással. Az Udvar egy nagyon zárt közösség, a félénk lány meglepő módon mégis hamar beilleszkedik. Sok-sok aranyos jelenetet olvashattunk, amiből látszódik, hogy az ott lakók is mennyire megkedvelték a vérprófétát és ragaszkodni kezdenek hozzá. Az izgalmakat meg a korábban feltett kérdés biztosította, honnan szökött meg Meggie? Szép lassan lehull a lepel mindenről és kiderül, hogy rosszabb a helyzet, mint hihettük. A végére természetesen fokozódik az izgalom, csatajelenetet se kell hiányolnunk, tehát végig élveztem. :) Egy hajszállal azért több izgulni valót elviseltem volna, de már megszoktam, hogy a folytatások szoktak pörgősebbek lenni, így szemet tudok e felett hunyni.
állással. Az Udvar egy nagyon zárt közösség, a félénk lány meglepő módon mégis hamar beilleszkedik. Sok-sok aranyos jelenetet olvashattunk, amiből látszódik, hogy az ott lakók is mennyire megkedvelték a vérprófétát és ragaszkodni kezdenek hozzá. Az izgalmakat meg a korábban feltett kérdés biztosította, honnan szökött meg Meggie? Szép lassan lehull a lepel mindenről és kiderül, hogy rosszabb a helyzet, mint hihettük. A végére természetesen fokozódik az izgalom, csatajelenetet se kell hiányolnunk, tehát végig élveztem. :) Egy hajszállal azért több izgulni valót elviseltem volna, de már megszoktam, hogy a folytatások szoktak pörgősebbek lenni, így szemet tudok e felett hunyni.
"A halál valahol az Udvarban vár rá. De ma még nem jön el érte. Ma éjjel senki nem jön érte."
„Miután ő már túlélte Tél tombolását, szinte sajnálta azokat az embereket.
Szinte.”
„Miután ő már túlélte Tél tombolását, szinte sajnálta azokat az embereket.
Szinte.”
A kivitelezésnél örültem a váltott
szemszögnek, mert én mindig jobban szeretem az ilyen könyveket is, úgyhogy ez
is piros pont volt nálam. A főszereplő, Meggie vérpróféta, ez kész
újdonság. :)
Különleges ez a képesség, de azonnal megismertük ennek árnyoldalait, úgyhogy
nem irigylem szegény lányt. Vámpírok és vérfarkasok bármikor jöhetnek, nálam
nem lehet velük mellélőni. Rajtuk kívül is találkozhattunk még érdekes
teremtményekkel és mindenképp szeretném, ha még sokat szerepelnének a későbbi
könyvekben is. Nem tudnék
mindenkit felsorolni, de párat szeretnék kiemelni. Az itteni alakváltó lényeg
inkább állatok, akik emberi formát is tudnak ölteni, ezért még úgy is
megtartják viselkedésük sajátosságait. A hollók nagyon szórakoztatóak voltak. A
csillogó tárgyak vonzzák őket és emberként is voltak ehhez kapcsolódó vicces
megjegyzéseik. A vámpírok házának feje, Erebus nagyapa is szerethető karakter
volt. Ereje miatt mindenki fél tőle, tisztes távolságot tartanak tőle, nem is
barátkozós típus. Meggie-vel mégis kivételt tesz és nagyon is megszerette a
lányt. Végül szintén érdekes szereplők voltak az Elementálisok. A természeti
erőket uralják, de tényleg nem sok emberi tulajdonsággal rendelkeznek. Nagyon
vigyázni kell velük, mert ha felhergelik magukat, körülöttük kő kövön nem
marad.
![]() |
Simon (Forrás) |
„Minden vágás közelebb visz a vágáshoz, ami a
halálodat okozza. Ha rendszeresen használod a pengét, egyszer majd kiszabadulsz
erről a helyről; akkor saját gyilkosod leszel.”

„Egy pillanatra megdermedt, megborzongott.
Végigfutott a hátán a hideg. Ha az Elementálisok haragja a világra zúdul, a
terra indigene közösség tagjainak is kellett egy kis idő, amíg elmúlik a félelem…”
Kedvenc jelenetem: Az a jelenetsor, ahol Jake (holló) és Meggie tárgyakat cserélgetnek.
Kedvenc szereplőm: Tél, Erebus, Simon, Meggie
Kinek ajánlom: A paranormális sorozatot kedvelőknek ez is tetszeni fog.
Értékelésem: Egy picit lehetett volna izgalmasabb, de annyira vékony ez a választó vonal most, hogy megérdemli nálam már most
az 5 vágást.
Érdekesség: Szeretném megmutatni nektek az amerikai kiadásokat, hogy lássátok mennyivel szebb, amit a Twister Media választott. A következő rész fülszövege se maradhat el és természetesen interjú se. :)
A koncepció tetszik a borítóknál, viszont olvasás után Meggie-t máshogy képzeltem el. Kicsit kedvesebb, ártatlanabb arcot kapcsoltam hozzá, ezért idegenkedek picit ezektől a képektől.
Két erős függőséget okozó drog erőszakos cselekményeket váltott ki az emberek és a Mások között; mindkét fajból többen meghaltak a közeli városokban. Így amikor Meggie látomásában véres hó és fekete tollak jelennek meg, Simon Wolfgard - a Lakeside Udvar alakváltó vezetője - elgondolkodik, vajon vérprófétájuk múltbeli támadást vagy jövőbeni eseményt látott-e.
Ahogy a késztetés a próféciamondásra egyre gyakrabban gyötri Meggie-t, a baj eléri az Udvart. A Másoknak és annak a maroknyi embernek, akik velük laknak, együtt kell működniük annak érdekében, hogy megállítsák az embert, aki elszántan vissza akarja szerezni vérprófétájukat... És felszámolhassák a veszélyt, amely mindannyiuk pusztulásával fenyegeti.
Azoknak, akiknek új Anne Bishop neve, mondanál pár szót magadról?
A koncepció tetszik a borítóknál, viszont olvasás után Meggie-t máshogy képzeltem el. Kicsit kedvesebb, ártatlanabb arcot kapcsoltam hozzá, ezért idegenkedek picit ezektől a képektől.
Cím: Holló a hollónak
Sorozat: Mások 2.
Kiadó: Twister Média
Kiadás éve: még kérdéses
Meggie Corbyn elnyerte a Lakeside Udvarban lakó terra indigene lények bizalmát, de csak nehezen jön rá, mit is jelent köztük élni. Emberként Meggie aligha lehetne más, mint megtűrt préda, de vérpróféta - cassandra sangue - képessége teljesen más helyzetet teremt.Két erős függőséget okozó drog erőszakos cselekményeket váltott ki az emberek és a Mások között; mindkét fajból többen meghaltak a közeli városokban. Így amikor Meggie látomásában véres hó és fekete tollak jelennek meg, Simon Wolfgard - a Lakeside Udvar alakváltó vezetője - elgondolkodik, vajon vérprófétájuk múltbeli támadást vagy jövőbeni eseményt látott-e.
Ahogy a késztetés a próféciamondásra egyre gyakrabban gyötri Meggie-t, a baj eléri az Udvart. A Másoknak és annak a maroknyi embernek, akik velük laknak, együtt kell működniük annak érdekében, hogy megállítsák az embert, aki elszántan vissza akarja szerezni vérprófétájukat... És felszámolhassák a veszélyt, amely mindannyiuk pusztulásával fenyegeti.
Sorozat: Mások 3.
Kiadó: Twister Média
Kiadás éve: még kérdéses
Azoknak, akiknek új Anne Bishop neve, mondanál pár szót magadról?
New York-ban élek és azóta írok történeteket, mióta
megtanultam írni. Első regényem a
Daughter
of the Blood még 1998-ban jelent meg. Tavasszal és nyáron az időm nagy
részét a kertben töltöm, miután befejeztem az írást. Igyekszem barátságos lenni
a nyuszikkal, akik a kertemben táboroznak, de elhangzottak már kemény szavak,
amikor az egyik nagy virágcserépbe másznak a fiatal hajtásokért. Valószínűleg a
Mások sorozat Farkasai ezért esznek nyuszit ebédre.
Olyan sorozatokról ismerhetnek, mint
például a Black Jewels fantasy sorozat. Mért döntöttél úgy, hogy a fantasy-ról
urban fantasy-ra váltasz? Mi vonz ebben a műfajban?
Számomra ez nem igazán váltás. Inkább olyan, mintha
másik környékre költöznék egy városon belül. Ugyanúgy írok, mint eddig, de
kicsit tágabb a világ. Élveztem ebben a sorozatban, ahogy a Mások felfedezik,
hogy miket szeretnének megvenni és mit nem.
Honnan jött Namid világának és a
benne lévő lényeknek az ötlete? Ahol a legtöbben az alakváltók emberi oldalára
fókuszálnak, te épp az ellenkezőjét teszed és a ragadozó oldalukat mutatod be
(és ez milyen üdítő változatosság!).
Új világot felépíteni lassú folyamat. Évekkel ezelőtt
arra gondoltam, milyen jó móka lenne vámpírokról és vérfarkasokról írni, de nem
tudtam még, milyen környezetbe helyezzem őket. Pár ével később kezdtek
felhalmozódni az információk és az ötletek. Amikor eljött az a pont, ahol rájöttem,
hogy mi lenne, ha a Másokat teljesen más fajok alkotnák, már képes voltak a
hátteret is megteremteni. Így született meg a világ, amit Namid-nak neveztem
el.
Nagyon élveztem a humort, amivel a terra indigene tagjai próbálják
megérteni az embereket. Ezt tudatosan tervezted vagy inkább spontán jött?
Amikor egy karakter szemszögében írok, akkor a szemén
keresztül látok. Egy Farkasnak és egy embernek lehetnek azonos céljaik –
élelem, víz, óvni a családot – de mégse ugyanúgy látják a világot. A Mások
viselkedését évszázadokon keresztül figyelték, de most már van esélyük kérdezni
is. A kérdésre válaszolva, a humor nem igazán tervezett, inkább annak az
eredménye, ahogy a szereplők foglalkoznak egymással.
Úgy tűnik a Másik két kultúra
összecsapásaként jöttek létre. Egyik oldalon ott vannak terra indigene lények,
akik kapcsolatban állnak a természettel. Másik oldalon ott vannak az emberek,
akik úgy tűnik elfelejtették, hogy ők is részei annak. Ez fontos kérdés a
számodra?
Sok évvel ezelőtt, egy természet közeli szervezet küldött
nekem egy matricát, amin az állt: „Egy Föld, Egy Esély.” Sok dolog eldobható
ebben a világban és ebben a korban, de a Föld nem tartozik ide. Igyekszek
emlékezni erre.
Meg-en és Simon-on kívül (ők túl
tökéletesek) melyik szereplő a kedvenced és miért?
Ó, Nem tudok kedvencet választani abban a történetben,
amit írok. De ott vannak a pónik. És Sam. És Vlad. És Henry. És Tess. És Óceán
(még nem találkoztatok vele. És…
Sose tudok egyet választani. :) Tehát hősnő Mercy
Thompson (Patricia Briggs) és Elizabeth Bennett (Jane Austen) lenne. És hős
Roarke (J. D. Robb), a Virginia-i (Owen Wister) és Walt Longmire (Craig
Johnson).
A világ a végéhez közeledik és össze
kéne állítanod egy ötfős csapatot, kik kerülnének bele?
Daemon Sadi, Lucivar Yaslana, Ladvarian és Cassidy (a
Black Jewels-ből) és Glorianna Belladonna (az Ephemera-ból).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése