2017. 01. 04.

Victoria Aveyard: Üvegkard

Író: Victoria Aveyard
Cím: Üvegkard
Sorozat: Vörös királynő 2.
Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 468 oldal
Fülszöveg:
Mare Barrow vére vörös, mint a közönséges embereké, de Ezüst képessége, amellyel parancsolni tud a villámnak, olyan fegyverré teszi őt, amelyet a királyi udvar meg akar szerezni magának.
Maven, a herceg, aki elárulta, csalónak bélyegzi Mare-t, de a lány menekülés közben felfedezi, hogy nem ő az egyetlen a fajtájából.
Miközben a királlyá koronázott, bosszúálló Maven üldözi Mare-t, ő elindul, hogy megkeresse a többi Vörös-Ezüst harcost, hogy együtt vegyék fel a küzdelmet az elnyomók ellen.
Mare azonban halálos ösvényre téved, és az a veszély fenyegeti, hogy pont olyan szörnyeteggé válik, mint akit le akar győzni.
Vajon összeomlik a lázadás által követelt áldozatok súlya alatt? Vagy az árulás már mindörökre megkeményítette a szívét?

"– Készülj fel! – súgja a fülembe Cal, és megborzongok. A hangja eszembe idézi a múltat, a táncot a holdfényben. – Ne feledd, milyen erős vagy!"

Az ilyen szép borítókat nem lehet szó nélkül hagyni. Összehasonlítanátok az elsővel? Sőt mivel már ismerjük az utolsó részét is, azt is belevehetjük a véleményezésbe. 
P: Az első rész borítója álomszép volt. A stílus megmaradt, viszont nekem kevésbé tetszik ez a kép.:( Sőt, ha még tovább tekintünk, a harmadik borítót is ismerhetjük már, abban viszont egyenesen csalódtam. Valahogy idegennek érzem. A fő vonalat meghagyták, de nem kellemes ránézni. :(
I: Az első nagyon tetszett. Ennek a résznek a borítója is szép, de annyira még se fogott meg. A harmadik részé pedig már nem annyira tetszetős számomra.

"Ha kard vagyok, akkor üvegből készültem, és érzem, hogy kezdek megrepedni."

"– Harcolj a tűz ellen tűzzel."

Az első rész óta úgy tűnik, kezd felborulni az akkor megismert világ. Eddig az ezüstök uralkodtak, a vörösek szolgáltak. Ám most már nem csak ők vannak. Hogy tetszett ez a változás?
P: Az első rész igazi kedvenc lett, de már most leszögezhetem, hogy a második könyv nem tudta ugyanazt a szintet megtartani. Érdekes ez a változás, jól megkavarta a világot, de mégis abba a hibába esett a könyv, mint sok trilógia második része, egy szép hosszú
Mare
átvezetés lett. De nagyon bizakodok, hogy emiatt a lezárás ismét nagyszerű lesz. :) A változás maga tetszett, hiszen ettől izgalmas egy történet. A „kicsi” emberek végre kiállnak magukért és szeretnék megváltoztatni elnyomott életüket. Szerencséjükre most akár felül is kerekedhetnek, hiszen az első részben kiderült, hogy közöttük is élnek különleges emberek. Sajnáltam, hogy Maven teljesen kifordult önmagából vagy pontosabban most mutatta meg az igazi énjét. Engem nagyon meglepett, hogy az első részben megszeretett fiú, ilyen kegyetlen is tud lenni. Cal világa pedig darabjaira esett, nagyon nehéz neki újra talpra állni, de még ilyenkor is meg tudja mutatni, hogy tényleg tökéletes uralkodó lenne. Mare most gyűjti a „sereget”, ez tetszett, csak érthető okokból lassabb folyamat. Néhol még kicsit untam is, de a záró fejezetek végre igazán fordulatosra sikerültek. Reményt adtak, hogy tényleg visszatérhet még a megfelelő színvonal. :)
I: Megmondom őszintén, én nagyon szenvedtem a második résszel. :( Pedig az első részt annyira szerettem. Itt valahogy nem tudtam úgy elmerülni. Sokszor unatkoztam a történet folyamán. Néha túl soknak éreztem a leírós részeket. A történet ott folytatódik, ahol az első rész abba maradt. Kis csapatunk menekül, és arra keresi a választ, hogy álljanak bosszút Maven királyon, és hogy találják meg az újvérű társaikat. Maven egyre rosszabb oldalát mutatja meg. Amint nem gondoltam volna ki belőle. :/ Egyedül az újvérűek kutatása, és kiszabadítása tetszett. Itt egy X-men filmben éreztem magam.

"Hús-vér fegyver vagyok, bőrrel bevont kard."

"Ezüst, de mégsem, Vörös is, meg nem is, ember – de nem az."

Most még több különleges képességgel találkoztunk. Volt kedvenc?
Cal
P: Sok-sok új szereplőt ismerhettünk meg és velük együtt újabb különleges képességet is megismerhettünk. Ezek tetszettek legjobban, az ő részeiket élveztem legjobban. Az alakváltás volt az egyik kedvencem. Gondolkodtam már rajta, hogy milyen izgi lenne ideig-óráig más bőrébe bújni. Másik kedvencem a teleportálás, bár félek, hogy ha teleportálni tudnék, nagyon ellustulnék és el is híznék. XD
I: Megismerhettük az újvérűek képességeit, akik erősebbek és gyorsabbak társaiknál. Találkozhatunk olyannal, aki blokkolni tudja mások képességeit. Ez nagyon hasznos tulajdonság ebben a részben, még ha nem is a legjobb módon derül ki birtoklója számára.


"Mert gyenge vagyok, megfordulok a karjában. Mert gyenge vagyok, az ajkára tapasztom az ajkamat, keresek valamit, ami megállítja a menekülésemet, ami feledést hoz. Úgy tűnik, mindketten gyengék vagyunk."

Az eddigiekhez képest leredukálódott Mare udvarlóinak száma. Pozitív ez a változás?
P: Most mintha picit háttérbe is szorult volna ez a romantikus vonal, de teljesen nem tűnt el.
Maven
Maven most értelemszerűen kikerült a képből és ebben a részben elég egyértelmű, hogy ki az a fiú, akihez a lány szíve húz. Mindkettőjüknek megvannak a saját bajaik, így tartják a két lépés távolságot sokáig, mégis elmélyül a kapcsolatuk. Átérzik egymás fájdalmát, veszteségeit és támaszt nyújtanak egymásnak. Még nem lehetek biztos benne, hogy minden rendben lesz a végére, de most örülnék, ha ilyen téren már nagy változást nem kapnánk. :)
I: Ebben a részben inkább a bosszúé a főszerep, azért kapunk pár érzelmes részt is az Írónőtől. Cal-lal változó érzelmeket tapasztalhattunk, haragszanak a másikra, de a köztük lévő szikrát nem lehet nem észre venni. Szükségük van egymásra, mindkettőjük ellensége egy és ugyan az, ez közelebb hozza őket egymáshoz. Remélem komolyabb dolgok is alakulnak majd köztük a következő részben.

"A bátyámhoz hasonlóan nekem is van egy mankóm. De az enyém nem fémből van, hanem húsból,vérből,tűzből, és bronzbarna a szeme."

A kicsi villámlány nagyon hamar kiemelkedett unalmas hétköznapjaiból és a mostani háborús helyzet központi alakjává vált. A változás a személyiségén is érezhető?
P: Mare-ben egyáltalán nem csalódtam. Ő még most is az a tüzes lány, aki kiáll az elvei mellett. Próbálja legjobb tudását felhasználni, hogy megoldja a kialakult szörnyű helyzetet.
Hatalmas rajta a nyomás, és ezt sokan fel se fogják. Emberek ezreinek sorsáról dönthet ő egyedül, valószínűleg nem egy ilyen fiatal lánynak kellene erről döntenie. Szerencsére most akad segítsége is, hogy a megfelelő irányba terelje őt. Belegondolva, most még olyan sokat nem változott. Megedződött az biztos és halad afelé, hogy igazi vezető legyen, de még szerintem az utolsó részben fog igazán kibontakozni újabb személyisége.
I: Szerintem Mare kicsit kifordult önmagából. Nagyon megsebezte őt az árulás, amit Maven követett el ellene. Végig a bosszú hajtotta, de valamiért érezhető volt ragaszkodása az általa megismert "kedves" Maven iránt is. Egy sereget szeretne felállítani az újvérűek csoportjából, azért, hogy legyőzhesse Maven-t és követőit. Itt se volt mindig emberséges, a cél fontosabb mint az emberek élete. Sokszor csak ráztam a fejem, és nem értettem mért vállt ilyenné. :( Remélem visszatér az a Mare akit az első részben megkedveltem.

"Látom a vértől csöpögő koronát. A mennydörgés nélküli vihart."

Kedvenc jelenetem:
P: Az utolsó harc fejezeteit szerettem legjobban.
I: Az új vérűek kiszabadítása.
Kedvenc szereplőm: 
P: Cal-t még jobban megszerettem és most Shade is kedvenccé vált. 
I: Cal
Kinek ajánlom: 
P: Ha ezt olvastam volna valami oknál fogva először, akkor nem biztos, hogy szívesen ajánlanám, de folytatni mindenképp érdemes a sorozatot.
I: Aki elkezdte a sorozatot úgy gondolom adhat neki egy esélyt.
Értékelésem:
P: Nem volt akkora hatással rám ez a könyv, mint az első, de a lezárás felhúzta annyira, hogy 4,5 villámcsapást kap tőlem.
I: Nem tudtam megszeretni, ezért én most csak 3 repülőt tudok rá adni :(

Érdekesség: Interjú részlet mellett fan art-okat is hoztunk most nektek. :)

Majd meghalunk, hogy megtudjuk, mi várható a harmadik könyvben.
Még most is írom a harmadik könyvet. Ott veszi fel a fonalat, ahol a második befejeződik; ugyanazzal a jelenettel kezdünk. Nyilvánvalóan, az egyik szereplő, aki nem volt sokat a második könyvben, a harmadikban annál többet szerepel, és új szemszögből is írok. Nem csak Mare, mert sok részről lemaradnánk, ha csak ő maradna a narrátor, ezért kell egy új szem, a megmaradt emberekhez.

Meglepődtünk, hogy megölted azt, akiről azt hittük a fő gonosz lesz a könyvben.

Igen. Elég gyorsan történt és azért, mert visszatérünk hozzá a harmadik könyvben, ezért egy kicsit többet tudunk meg róla.

Kedvenc szereplő?
Mare a fő kedvencem. Ha nem lenne, nem írnék könyvet a szemszögéből; nagyon

bosszantana! Tényleg imádom és érzem milyen rossz neki. Néha, azt érzem, hogy „Sajnálom, hogy ezt teszem veled.” A második kedvencem egyértelműen Maven, mert annyira összetett. Meg kell értenem honnan jön. Jobban bele fogunk látni a múltjába.

De azért nem lesz Mare és Maven páros, ugye?

Sokan szurkolnak Maven-nek és szeretik; azt akarják, hogy Mare helyre rázza őt és igazán megdöbbentett ez, mert én tényleg nem szeretném ezt látni. De ezzel egyszerre utálni se utálom. Értem miért tart arra, amerre és értem miért teszik.

Kedvenc vörös/ezüst képesség?

Valószínűleg Elara Királynő képességét választanám. Lennék egy Suttogó és másokat irányítanék és hallgatnám gondolataikat, csak mert szerintem ez a legjobb védekezés, bár valószínűleg zavarna is, hogy ha hallanám mindenkinek a gondolatait. De ha bármilyen képességet választhatnék, időutazó lennék, rajongok a történelemért.


Várható időutazó a sorozatban?

Nem.  Valójában van egy alternatív befejezése az első könyvnek, speciális kiadásban. Menő, volt egy időutazó, de elvetettük, mert túl furcsa volt úgy a lezárás. Még a „Vörös Királynő” számára is túl messzire mentek volna, és az ügynököm kétségbeesetten kérdezte, „Meg tudod változtatni ezt?”. Igaza volt és rájöttem, hogy nem akarok időutazókkal dolgozni, túl zavaros.

Forrás


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése