2019. 11. 20.

Leigh Bardugo dedikálás - élménybeszámoló

Újabb izgalmas eseményre látogathattak el a könyvmolyok, hiszen az éppen zajló forgatási munkálatok közepette Leigh Bardugo időt szakított arra, hogy magyar rajongóival is találkozzon. Természetesen ki nem hagytam volna ezt a csodás lehetőséget. :)


Nem állítom, hogy rutinos dedikálásra járó lennék, de azért azt már megfigyeltem, hogy egy ilyen eseményre nem érdemes az utolsó pillanatban érkezni (bár most lehet azok jártak jobban :D ), ezért már 3 előtt megcéloztam az Alexandra könyvesboltot. Érdeklődésemre felirányítottak a harmadik emeletre, mert hiába lesz a negyediken a dedikálás, egyelőre odáig lehetett eljutni. Ott ért az első sokk, hogy már szinte sátorral várakoznak többen az esemény elindulására, így nem bántam meg a döntésemet, hogy korábban érkeztem. Utólag olvastam, hogy sokan érkeztek külföldről is, hogy találkozzanak az írónővel.
Már itt a harmadik rész, hamarosan hozzánk is érkezhet :) (Forrás)
A problémát ott éreztem, hogy ekkora emberáradatra talán nem voltak felkészülve. Tény, hogy kívülről könnyű "okoskodni", de mégis szeretném leírni a saját gondolataimat is, hátha lehet belőle ötletet meríteni legközelebbre. Kellő útmutatás nélkül az emberek a maguk feje után alakították a sort. Érdemes lett volna előre kialakítani a várakozás "útvonalát", mert hiába próbálták ezt később többször is átalakítani, utólag már sokkal nehezebb volt és csak szította a feszültséget. A legfőbb problémát persze nem is a szervezés okozta, hanem "kedves" embertársaink, akik kihasználva az újrarendezéseket, szépen beálltak olyanok elé, akik jóval régebb óta várakoztak, és a kevésbé szemfülesek könnyedén hátraszorultak. Nem egy rajongót figyeltem meg én magam is, hogy előttem várakoztak, aztán valahogy jóval hátrébb kerültek és ez fordítva is igaz, mert nekem se sikerül végig a közvetlen előttem állókat követni. Úgyhogy ez a tényező szervezéstől független, bár egy sorszámos rendszer lehet meg tudná ezt is oldani, hiszen akkor nincs vita, aki az huszonnyolcadik, nem fog az ötödik előtt odajutni kedvencéhez. 
Maga a dedikálás :) (Forrás)
A negatívumok után, viszont jöjjenek a pozitív élmények, mert abból azért sokkal több volt. A sorrendezések, ahogy írtam is, kissé szították a feszültséget, de ennek köszönhetően még könnyebb volt másokkal szóba elegyedni. :D Biztos pontként sikerült az előttem álló lányhoz "tapadnom", gondoltam így talán nem fogok sokkal hátrébb kerülni, és a várakozás hosszú percei alatt még beszélgetni is tudtunk. Mögöttünk két Szlovákiából érkezett leányzó álldogált, akikkel szintén sikerült szót váltanunk. Nem semmi, hogy vannak, akik ennyire hosszú utat is megtettek azért, hogy aláírást szerezzenek az Írónőtől. Negyed öt körül már kezdtünk nagyon mozgolódni, hogy miért nem halad a sor, de nem sokkal utána végre megindult és onnantól kezdve szinte száguldottunk a negyedik emelet irányába. Ez a része hatalmas piros pontot kap, mert okkal volt a két könyves kritérium és a fénykép készítési tilalom, ezekkel együtt nagyon gyorsan haladt a sor. A "száguldás" során azon kezdtem agyalni, hogy ilyen tempó mellett biztosan nincs ideje arra az Írónőnek, hogy váltson két szót mindenkivel, de örömömre tévedtem. Fáradhatatlanul, állandó mosollyal az arcán kérdezte meg mindenkitől, hogy van, amit még egy két-három mondatos beszélgetés követhetett. Több nem fért bele, de már ez is örömet okozott mindenkinek és újra kihangsúlyozom, így remekül haladt a sor. A fotós is jó ötlet volt, mert így legalább, ha nem is "közösen pózolunk a kamerába" képek, de közös kép készülhetett az Írónővel. 
Az Írónő és Én (Forrás)
Az aláírás megszerzésével azonban még nem ért véget ez a csodás napom. Lefelé indulva ismerősöket kerestem a sorban, mert tudtam, hogy két barátnőm is várakozik, csak később érkeztek nálam. Hamar rájuk bukkantam, és mivel a vártnál hamarabb végeztem, maradtam beszélgetni. Már épp a harmadik emeleten álldogáltunk, amikor két srác haladt el mellettünk és mindenki más mellett. Kellett pár pillanat, hogy ráeszméljek, hogy ez bizony Ben Barnes és Kit Young a készülő Árnyék és Csont sorozat két leendő szereplője. Hazánkban mindenképp Ben az ismertebb a Narnia krónikái vagy a Dorian Gray miatt, de biztos hamar megszeretjük a másik fiatal színészt is. A két fentebb említett szlovák lány még mondta is többször, hogy ők úgy érzik (vagy legalábbis nagyon szeretnék), hogy egy-egy színész is fel fog bukkanni, ha már épp zajlik a forgatás, és mennyire igazuk lett! Nem tudom sajnos, hogy ők végül találkozhattak-e velük, mert ekkorra már elváltunk egymástól, de azért nagyon reménykedem, hogy ők is láthatták az érkezőket. Még egyszer már nem mentem vissza a negyedik emeletre, de nagyon jó fej volt a két srác, hogy fotózkodtak a rajongókkal. Nekem már ez is hatalmas öröm volt, hogy ha rövid időre is, de láthattam őket. :) 
Még az Írónő is meglepődött (Forrás)
Mindent összevetve, remek és eseménydús délutánom volt. Nem számítottam arra, hogy két perc alatt végzek, készültem a hosszas várakozásra és milyen jól tettem, hogy a végén se rohantam haza. Nem is tudom, hogy Colleen Hoover dedikálásán mi lett volna, mert teljesen biztos, hogy az még nagyobb tömeget vonzott volna, de az új időpontnál és eseménynél mindenképp remélem, hogy az itteni tapasztalatokat felhasználva, az is egy remek rajongói esemény lesz. :) 

A fejléc forrása: Katt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése