Író: Claire Contreras
Cím: Üvegszív
Sorozat: Szívek 1.
Sorozat: Szívek 1.
Kiadó: WOW
Kiadás éve: 2015.
Terjedelem: 352 oldal
Fülszöveg:
Kiadás éve: 2015.
Terjedelem: 352 oldal
Fülszöveg:
Még hányszor fogja összetörni a szívem? Még hányszor kell újra megragasztanom?
A bátyám legjobb barátja. Együtt nőttünk fel.
Fiatal lányként ő tanította meg, milyen, ha megérintenek és úgy istenigazából megcsókolnak. Később azt is ő mutatta meg, mennyire fáj, ha elveszítünk valakit, aki közel áll hozzánk. Csak arra nem készített fel, hogyan birkózzak meg a kínnal, miután összetörte a szívem.
És most újra eljött értem, úgy néz rám, mintha fel akarna falni. Szinte minden ellenünk szól, és csak egy dolog mellettünk. A szerelem.
Felkavar. Elringat. Megtanít harcolni az érzésért, amiért érdemes.
A bátyám legjobb barátja. Együtt nőttünk fel.
Fiatal lányként ő tanította meg, milyen, ha megérintenek és úgy istenigazából megcsókolnak. Később azt is ő mutatta meg, mennyire fáj, ha elveszítünk valakit, aki közel áll hozzánk. Csak arra nem készített fel, hogyan birkózzak meg a kínnal, miután összetörte a szívem.
És most újra eljött értem, úgy néz rám, mintha fel akarna falni. Szinte minden ellenünk szól, és csak egy dolog mellettünk. A szerelem.
Felkavar. Elringat. Megtanít harcolni az érzésért, amiért érdemes.
"Az egyetlen férfi, akit akarok, de nem kellene
akarnom. Az egyetlen, akit nem akarok akarni. Az egyetlen, akit rettegek
akarni."
P:
Nagyobb részt szerettem ezt a könyvet, sőt a legtöbb eleme teljesen nekem való
volt, mégis összességében picit többet vártam tőle. A hangulat adott volt egy
remek könyvhöz, de kicsit kiszámítható volt az egész. Nagyon sokszor írom ezt,
de itt is igaz, hogy nekem egy teljes olvasási élményhez kell egy kis
veszekedés, dráma, meg pár érdekes fordulat. Itt eléggé egy síkon zajlott
minden. Bár ezzel talán kicsit előre is szaladtam. :) A lényeg, hogy a kérdésre sajnos nem a
válasz. Egy WOW könyvnek ennél nagyobbat kell „ütnie”. Hiányoltam az igazi
szívbemarkoló jeleneteket, vártam, hogy kicsit hangsúlyosabb legyen a gyász,
sokkal
drámaibb az új esély lehetősége. Remek könyv lehetett volna, de nem
sikerült minden lehetőséget kiaknázni az Írónőnek. A körítés is rendben volt,
csak a cselekmény maradt kicsit egyhangú.
I: Teljesen egyet értek Perpetua-val. A "WOW" élményhez nekem is több kellett volna. Az biztos, hogy egy jól megírt történetet kaptunk a kezeink közé, én mégis úgy érzem, néhol voltak hiányosságok. A régi szerelem, és a múlt eseményei tetszettek a legjobban, örültem volna, ha ezekből is több részt ismerhettünk meg. A bonyodalom sokat dob a történeten, itt sajnos ez se volt számomra teljesen meggyőző. Ez a testvéri dolog pedig kicsit már sok volt nekem, ebből kevesebb is elég lett volna szerintem. Egy kezdő kötetnek nem volt rossz, és alig várom, hogy nálunk is megjelenjen a folytatás :)
Milyen különlegességei voltak a történetnek?
P: Már az első lapon úgy éreztem, hogy ez a történet nekem való. Nagyon hamar beleszerettem a szituációba, a környezetbe és a szereplőkbe. Estelle vőlegénye meghalt és 1 év után, most kezdi úgy érezni, hogy végre tovább tud lépni. Ám nem gondolta, hogy az „új” életében ilyen hamar feltűnik egy régi ismerős. Oliver egyszer már összetörte a szívét, de teljesen sose tudta elfelejteni. Adott a kérdés, hogy miért bízna meg benne újra? Ez így engem teljesen meggyőzött. Estelle művész vénája is pluszt adott a történethez, és főleg az alkotásai, az üvegszívek, nagyon tetszettek, sőt ez a legjobb eleme az egész könyvnek. Nagyon tetszik ez a gondolat, hogy ilyen üvegcsodákat alkot és főleg a mondanivalójuk igazán
szép. Szerettem a múltbeli visszatekintéseket, és
főleg, hogy ezek Oliver szemén keresztül voltak. Így lett teljesebb a helyzet
megértése. Egy igazi érzelmi hullámvasút volt végigkövetni, hogy mi lesz velük,
kapnak egy új esélyt, vagy túl mélyek a sérelmek.
I: Kaptunk egy összetört szívű lányt, akinek a múltjában és a jelenében is sok minden történt/történni fog. A szívét egyszer már összetörték a múltban, a jelenben is egy fájdalmas eseménnyel kell megküzdenie. A tragédia után eltelik egy év, Estella lassan újra a saját lábára áll, és megpróbálja a szívét újra megnyitnia a szerelem és a boldogság felé. Egyre nem számított, hogy a múltja visszatér. Akinek egyszer már sikerült őt összetörnie, vajon az most elfelejtetheti vele a múltban történteket? Kapnak esélyt egy jobb jövőre együtt? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ Estelle és Oliver története során. Nagyon tetszett, hogy váltott szemszögből ismerhettük meg a történet. A múlt, és a jelen is váltakozott, ami nekem nagyon tetszett. A múltban történtek voltak, a kedvenc részeim. Jó volt, kicsit Estelle, és Oliver fejébe is bele látni. A címében már feltűnt az üvegszív, amit nagyon szépen jelenített meg nekünk az Írónő. Egy gyönyörű jelkép, ami fontos szerepet kapott a történet során. Sok érzelmet élhettünk át szereplőinkkel együtt, és izgulhattunk a boldog befejezésért.
Estelle helyében mi is mertünk volna kockáztatni és új esélyt adni Oliver-nek?
P: Estelle-t nagyon megviselte, hogy Oliver kilépett az életéből. Viszont, ami közöttük volt az annyira igazi és mély volt, hogy nem lehet egykönnyen elfelejteni vagy kitörölni. A szenvedély tapintható volt közöttük és külön-külön, valamint együtt is nagyon szerethető szereplők voltak. Szerencsére még nem tapasztaltam ilyen csalódást, így nem tudom teljesen beleképzelni magam a szituáció, de azt hiszem egy ilyen szerelemnek adtam volna új esélyt. Bár részben érteni se értem a dolgot ismerve a részleteket, de erről igen nehéz spoiler mentesen nyilatkozni. Kicsit ok nélkülinek érzem ezt az egész civódást, nem adott túl sokat a
történethez. Ha az elején kezdődött volna a dolog, akkor
is ugyanennyire tetszett volna, továbbra is valami pluszt hiányozna.
I: Úgy gondolom, őket a sors is egymásnak szánta, csak eléjük gördített pár akadályt, amivel megnehezítette a boldogságuk beteljesülését. Törték már össze a szívem, ezt nagyon rossz átélni, és megtapasztalni, így át tudtam érezni Estelle érzéseit. Az én kapcsolatomban érezhető volt, hogy ennek itt a vége, és nem kívántam volna az újrakezdést. Nem is volt az a nagy szerelem, ellenben Oliver és Estelle érzései ennél sokkal erősebbek, és mélyebbek voltak, még ha az elején nem is merték bevallani egymásnak, mind a kettőjükben nyomott hagyott a másik, és nem tudtak szabadulni a múltban történtekről. Úgy gondolom az ilyen szerelem megérdemel egy második esélyt. Sok év telt el, és ahogy idősödtek az életszemléletük is más lett. A "tini szerelem" sokkal mélyebbé alakulhatott, az által, hogy újból esélyt adtak maguknak.
![]() |
forrás |
I: Teljesen egyet értek Perpetua-val. A "WOW" élményhez nekem is több kellett volna. Az biztos, hogy egy jól megírt történetet kaptunk a kezeink közé, én mégis úgy érzem, néhol voltak hiányosságok. A régi szerelem, és a múlt eseményei tetszettek a legjobban, örültem volna, ha ezekből is több részt ismerhettünk meg. A bonyodalom sokat dob a történeten, itt sajnos ez se volt számomra teljesen meggyőző. Ez a testvéri dolog pedig kicsit már sok volt nekem, ebből kevesebb is elég lett volna szerintem. Egy kezdő kötetnek nem volt rossz, és alig várom, hogy nálunk is megjelenjen a folytatás :)
"Hagyom,
hogy megtörjenek ezek a gondolatok, és remélem, a hullámok még innen, a
távolból is elsöprik a fájdalmamat. Holnap már jól leszek, de ma
hagyom, hogy a lelkem ezer sebből vérezzen, és ez is rendben van."
Milyen különlegességei voltak a történetnek?
P: Már az első lapon úgy éreztem, hogy ez a történet nekem való. Nagyon hamar beleszerettem a szituációba, a környezetbe és a szereplőkbe. Estelle vőlegénye meghalt és 1 év után, most kezdi úgy érezni, hogy végre tovább tud lépni. Ám nem gondolta, hogy az „új” életében ilyen hamar feltűnik egy régi ismerős. Oliver egyszer már összetörte a szívét, de teljesen sose tudta elfelejteni. Adott a kérdés, hogy miért bízna meg benne újra? Ez így engem teljesen meggyőzött. Estelle művész vénája is pluszt adott a történethez, és főleg az alkotásai, az üvegszívek, nagyon tetszettek, sőt ez a legjobb eleme az egész könyvnek. Nagyon tetszik ez a gondolat, hogy ilyen üvegcsodákat alkot és főleg a mondanivalójuk igazán
![]() |
Estelle (forrás) |
I: Kaptunk egy összetört szívű lányt, akinek a múltjában és a jelenében is sok minden történt/történni fog. A szívét egyszer már összetörték a múltban, a jelenben is egy fájdalmas eseménnyel kell megküzdenie. A tragédia után eltelik egy év, Estella lassan újra a saját lábára áll, és megpróbálja a szívét újra megnyitnia a szerelem és a boldogság felé. Egyre nem számított, hogy a múltja visszatér. Akinek egyszer már sikerült őt összetörnie, vajon az most elfelejtetheti vele a múltban történteket? Kapnak esélyt egy jobb jövőre együtt? Ezekre a kérdésekre kaptunk választ Estelle és Oliver története során. Nagyon tetszett, hogy váltott szemszögből ismerhettük meg a történet. A múlt, és a jelen is váltakozott, ami nekem nagyon tetszett. A múltban történtek voltak, a kedvenc részeim. Jó volt, kicsit Estelle, és Oliver fejébe is bele látni. A címében már feltűnt az üvegszív, amit nagyon szépen jelenített meg nekünk az Írónő. Egy gyönyörű jelkép, ami fontos szerepet kapott a történet során. Sok érzelmet élhettünk át szereplőinkkel együtt, és izgulhattunk a boldog befejezésért.
Estelle helyében mi is mertünk volna kockáztatni és új esélyt adni Oliver-nek?
P: Estelle-t nagyon megviselte, hogy Oliver kilépett az életéből. Viszont, ami közöttük volt az annyira igazi és mély volt, hogy nem lehet egykönnyen elfelejteni vagy kitörölni. A szenvedély tapintható volt közöttük és külön-külön, valamint együtt is nagyon szerethető szereplők voltak. Szerencsére még nem tapasztaltam ilyen csalódást, így nem tudom teljesen beleképzelni magam a szituáció, de azt hiszem egy ilyen szerelemnek adtam volna új esélyt. Bár részben érteni se értem a dolgot ismerve a részleteket, de erről igen nehéz spoiler mentesen nyilatkozni. Kicsit ok nélkülinek érzem ezt az egész civódást, nem adott túl sokat a
![]() |
forrás |
I: Úgy gondolom, őket a sors is egymásnak szánta, csak eléjük gördített pár akadályt, amivel megnehezítette a boldogságuk beteljesülését. Törték már össze a szívem, ezt nagyon rossz átélni, és megtapasztalni, így át tudtam érezni Estelle érzéseit. Az én kapcsolatomban érezhető volt, hogy ennek itt a vége, és nem kívántam volna az újrakezdést. Nem is volt az a nagy szerelem, ellenben Oliver és Estelle érzései ennél sokkal erősebbek, és mélyebbek voltak, még ha az elején nem is merték bevallani egymásnak, mind a kettőjükben nyomott hagyott a másik, és nem tudtak szabadulni a múltban történtekről. Úgy gondolom az ilyen szerelem megérdemel egy második esélyt. Sok év telt el, és ahogy idősödtek az életszemléletük is más lett. A "tini szerelem" sokkal mélyebbé alakulhatott, az által, hogy újból esélyt adtak maguknak.
"Nem emlékszem, mikor csókoltak meg így utoljára. Olyan, mintha egyszerre lebegnék és fuldokolnék. Mintha az egyik pillanatban mély levegőt vennék, aztán elsüllyednék a következőben."
Vic komoly akadályt jelent főhőseink boldogsága útjában.
Valóban ennyire óvnia kellett a kishúgát?
P: Az egyik fő ok, amiért hőseink próbálnak távolságot tartani egymástól, az Vic, Estelle bátyja. Oliver az egyik legjobb barátja és világ életében igyekezett távol tartani a haverjait egyetlen húgocskájától. Mindig félt, hogy összetörik a szívét. Teljesen értem, hogy ő ismeri ezeket a srácokat és tudja, hogy milyen csajozós múltat tudnak a hátuk mögött és szeretné, hogy testvére ne csak a következő skalp legyen, de így akkor se lehet állni a dolgokhoz. Estelle és Oliver majdhogynem rettegésben élt miatta (na jó lehet, hogy egy hajszálnyit túlzok, de akkor is :P ). Ők maguk is buták, hogy ennyi bátorságuk se volt, hogy elé álljanak,
hogy mi igenis jól érezzük magunkat együtt és legalább meg
akarjuk nézni, hogy mi sül ki a dologból. Az idősebb testvérek mindig
életcéljuknak érzik, hogy szeretnék elérni, hogy hasonló hibákat a kisebbek ne
kövessenek el, mint pl ők, de sose szabad túlzásba esni. :)
I: Vic elég nagy "bonyodalmat" jelent szerelmeseink múltjában, és jövőjében is. Az oltalmazó báty szerepe az övé, aki ezt nagyon is jól adja elő, sőt mondhatom azt, túl is teljesíti a feladatát. Egy részről érthető a viselkedése, a legjobbat szeretné húgának, és úgy érzi a barátai nem tudnák meg adni neki azt, amire Estelle vágyik. Egy ideig jó szemmel néztem az események ezen alakulását, de nekem kicsit kezdett sok lenni ez a védelem. Próbálták szerelmeseink kijátszani, és titokban tartani a kettőjük vonzalmát egymás iránt. De ez a szellem végig kíséri a kapcsolatukat, és ez is hatással lesz rájuk. Egy részről megértem Oliver-t, nem szeretett volna Vic-cel szembe szállni, a baráti hűség erősen kötötte az adott szavához. Más részről haragudtam rá, mert a félelme miatt nem tudta azt meg adni Estelle-nek amire már a múltban is szüksége lett volna, arra, hogy vállalják fel kapcsolatukat. Vvisszatérve Vic-re én úgy gondolom, túlzásba vitte húga védelmét.
New Adult könyv és pont emiatt a szerelem a fő motívum. A lezárás ennek megfelelően elég romantikusra sikerült?
P: Az egyik fő ok, amiért hőseink próbálnak távolságot tartani egymástól, az Vic, Estelle bátyja. Oliver az egyik legjobb barátja és világ életében igyekezett távol tartani a haverjait egyetlen húgocskájától. Mindig félt, hogy összetörik a szívét. Teljesen értem, hogy ő ismeri ezeket a srácokat és tudja, hogy milyen csajozós múltat tudnak a hátuk mögött és szeretné, hogy testvére ne csak a következő skalp legyen, de így akkor se lehet állni a dolgokhoz. Estelle és Oliver majdhogynem rettegésben élt miatta (na jó lehet, hogy egy hajszálnyit túlzok, de akkor is :P ). Ők maguk is buták, hogy ennyi bátorságuk se volt, hogy elé álljanak,
![]() |
Oliver (forrás) |
I: Vic elég nagy "bonyodalmat" jelent szerelmeseink múltjában, és jövőjében is. Az oltalmazó báty szerepe az övé, aki ezt nagyon is jól adja elő, sőt mondhatom azt, túl is teljesíti a feladatát. Egy részről érthető a viselkedése, a legjobbat szeretné húgának, és úgy érzi a barátai nem tudnák meg adni neki azt, amire Estelle vágyik. Egy ideig jó szemmel néztem az események ezen alakulását, de nekem kicsit kezdett sok lenni ez a védelem. Próbálták szerelmeseink kijátszani, és titokban tartani a kettőjük vonzalmát egymás iránt. De ez a szellem végig kíséri a kapcsolatukat, és ez is hatással lesz rájuk. Egy részről megértem Oliver-t, nem szeretett volna Vic-cel szembe szállni, a baráti hűség erősen kötötte az adott szavához. Más részről haragudtam rá, mert a félelme miatt nem tudta azt meg adni Estelle-nek amire már a múltban is szüksége lett volna, arra, hogy vállalják fel kapcsolatukat. Vvisszatérve Vic-re én úgy gondolom, túlzásba vitte húga védelmét.
"–
Ez egy szív – jegyzem meg Oliver felé fordulva, így látom, hogy
erőteljesen méreget. – És a szívek mindig eltörnek egy ponton az
életben. Előbb vagy utóbb jön valaki, és úgyis összetöri…"
New Adult könyv és pont emiatt a szerelem a fő motívum. A lezárás ennek megfelelően elég romantikusra sikerült?
P: Oliver
és Estelle kapcsolata tetszett, sok szívet melengető szerelmes momentumot
köszönhetek nekik. A kedvencem viszont egyértelműen a lezárás volt, az volt a romantikus
szál csúcspontja. Sajnos itt se konkrétan a cselekmény lezárása, ahogy alakult
volt a megfelelő, de ez a gesztus az orvosunk részéről tökéletes volt, ha más
nem emiatt úgy érzem,
hogy érdemes volt elolvasni ezt a könyvet. Látszik, hogy
még sok lehetőség rejlik az Írónőben. A sorozat folytatásában Jensen és Mia románcát
is megismerhetjük, és én nagyon szurkolok, hogy az már egy jobban kidolgozott történet
lesz, megtartva ezeket a szerethető elemeket.
I: A vége volt a legjobb, én úgy érzem. Nagyon szép lezárást kaptunk az üvegszívek, és Oliver által. Romantikus énem olvadozott az olvasása közben :) Örülök, hogy megismertem az Írónő stílusát, láttok benne lehetőséget, és kíváncsian várom milyenek is lettek a későbbi történetei.![]() |
forrás |
"Az élet rövid, kegyetlen, fájdalmas, és olyan gyorsan elragadja a szeretteinket, mint amilyen gyorsan az életünkbe hozta őket, de ettől még gyönyörű."
P: Oliver és Estelle közös fotózása.
I: Oliver és az üres festővászon :)
Kedvenc szereplőm:
P: Szerettem Oliver-t és Estelle-t is, de ha lehet ilyet mondani az Üvegszívek voltak a kedvenceim. :D
P: Szerettem Oliver-t és Estelle-t is, de ha lehet ilyet mondani az Üvegszívek voltak a kedvenceim. :D
I: Mia, Oliver, Estelle
Kinek ajánlom:
P: Ezt is inkább a könnyed szerelmes olvasmányra vágyóknak. :)
Kinek ajánlom:
P: Ezt is inkább a könnyed szerelmes olvasmányra vágyóknak. :)
I: A műfaj, és a Wow kiadó könyveiért rajongóknak.
Értékelésem:
P: A WOW könyvek nálam már elég magasra tették a mércét. Hiába fogott meg a légkör a szereplők, ez a könyv még se ért a kedvencek szintjére, nálam ez 4 festővásznat ér.
Értékelésem:
P: A WOW könyvek nálam már elég magasra tették a mércét. Hiába fogott meg a légkör a szereplők, ez a könyv még se ért a kedvencek szintjére, nálam ez 4 festővásznat ér.
I: Nagyon szépen megírt történet, tetszett, de a szívemet nem tudta teljesen elrabolni, így hosszan gondolkodás után tőlem, most 4,5 üvegszívet kap.
Érdekesség: Az írónő meseszépen fogalmaz, ezért sok idézet megmaradt bennünk, amiket veletek is megosztunk. Valamint a könyv végén lévő bemutatkozás alapján Claire mindig érdekes témákat feszeget, ezért bemutatjuk más regényeit is, hátha ti is kedvet kaptok valamelyikhez, köztük a Szívek sorozat következő könyveit is.
Cím: Torn Hearts
Sorozat: Szívek 1,5.
Megjelenés: 2015.03.01.
Fülszöveg:
Elválaszthatatlanok voltak, a szerelmük heves volt, hűségük megingathatatlan... vagyis ezt hitték...Sorozat: Szívek 1,5.
Megjelenés: 2015.03.01.
Fülszöveg:
A Torn
Hearts Mia és Jensen történetét követi nyomon a kezdetektől. Mint sok saját történet, ez se teljes. Egyszer mire befejeztem ezt az előzményt, akkorra lett meg Mia és Jensen teljes, különálló könyvének címe, valamint a megjelenés dátuma.
(Mia és Jensen múltja, ingyenes rövid novella)
Cím: Paper Hearts
Sorozat: Szívek 2.
Megjelenés: 2015.09.09.
Fülszöveg:
Elvesztettem. Nem, nem vesztettem. Eldobtam. A legjobb barátom volt. Soha nem kellett volna beleszeretnem. Gondatlan voltam. Ő szívtipró. Azt hittem jól vagyok. De itt van, évekkel később, kényszerít hogy dolgozzak vele, emlékeztetve ezzel, miért is szerettem bele először. És most mindent meg fogok tenni, teljes erőmből, hogy soha ne engedjem el. - JensenSorozat: Szívek 2.
Megjelenés: 2015.09.09.
Fülszöveg:
(Mia és Jensen története)
A múltat a sötét rejti el. A jelent titkok fedik be. A jövő az egyetlen igazság, hogy már nem tud menekülni.
Szülei titokzatos és erőszakos halála után, Blake Brennan a kényelmet egy rendhagyó családnál találja meg. Szülei drámai elvesztése továbbra is kísérti - és megakadályozza, hogy befogadja a szeretet, amit mások adnak - Blake belefog egy szívszaggató utazásba, hogy felkutassa az igazságot.
Állandó félelemben és a kontroll szükségében élve, élénk rémálmok felfedik az igazságot a veszélyes helyzetben. A múlt kezd összemosódni a jelennel, és Blake-nek döntenie kell, hogy az igazság megéri-e, hogy elveszítse azokat, akiket szeret.
Legyőzhet mindent a szerelem, ha gény derül a múltra? Vagy Blake rájön, hogy nincs fény a sötétségben?
Szülei titokzatos és erőszakos halála után, Blake Brennan a kényelmet egy rendhagyó családnál találja meg. Szülei drámai elvesztése továbbra is kísérti - és megakadályozza, hogy befogadja a szeretet, amit mások adnak - Blake belefog egy szívszaggató utazásba, hogy felkutassa az igazságot.
Állandó félelemben és a kontroll szükségében élve, élénk rémálmok felfedik az igazságot a veszélyes helyzetben. A múlt kezd összemosódni a jelennel, és Blake-nek döntenie kell, hogy az igazság megéri-e, hogy elveszítse azokat, akiket szeret.
Legyőzhet mindent a szerelem, ha gény derül a múltra? Vagy Blake rájön, hogy nincs fény a sötétségben?
Cím: Catch Me
Megjelenés: 2013.11.17.
Fülszöveg:
A múltban, megkaptam mindent, amit akartam, de semmit amire igazán szükségem volt. Megtapasztaltam sok mindent 25 éves koromra, mindent kivéve azt, amit akartam. Ez az egy dolog, amit nem lehet megvenni. Nem lehet elvenni, ezt adni kell. És senki se adta nekem, sehogy sem.
Addig, amíg meg nem jelent.
A zene van mindkettőnk életében a középpontban, de ahogy ő megtalálta benne a helyét, én elvesztettem az enyémet. Ugrott, amíg én gyökeret növesztettem. Többféleképpen vesztettem el magamat, mint meg tudnám számolni.
Az az ironikus, hogy nem vettem észre, hogyan vesztem el, amíg meg nem talált.
És most, hogy itt van, azon agyalok, hogy ha elég ideig itt marad-e, hogy elkapjon.
Megjelenés: 2013.11.17.
Fülszöveg:
A múltban, megkaptam mindent, amit akartam, de semmit amire igazán szükségem volt. Megtapasztaltam sok mindent 25 éves koromra, mindent kivéve azt, amit akartam. Ez az egy dolog, amit nem lehet megvenni. Nem lehet elvenni, ezt adni kell. És senki se adta nekem, sehogy sem.
Addig, amíg meg nem jelent.
A zene van mindkettőnk életében a középpontban, de ahogy ő megtalálta benne a helyét, én elvesztettem az enyémet. Ugrott, amíg én gyökeret növesztettem. Többféleképpen vesztettem el magamat, mint meg tudnám számolni.
Az az ironikus, hogy nem vettem észre, hogyan vesztem el, amíg meg nem talált.
És most, hogy itt van, azon agyalok, hogy ha elég ideig itt marad-e, hogy elkapjon.
Cím: The Devil's Contract
Sorozat: Contracts and Deceptions 1.
Megjelenés: 2014.05.25.
Fülszöveg:
Megjelenés: 2014.05.25.
Fülszöveg:
Esélyt adott neki.
Elvette.
Két évre ígért.
Tudnia kellett, hogy csapda volt.
Elvette.
Két évre ígért.
Tudnia kellett, hogy csapda volt.
"Amikor
rád néz, sikerül azt éreztetnie veled, hogy te vagy az egyetlen nő a
helyiségben."
"Az életben az a különös, hogy soha nem tudhatod, mikor mutat valamit, ami olyan mélyen megérint, hogy egyszerűen csak hálás vagy mindenért, amit kaptál… még a rossz dolgokért is."
"– A különbség az, hogy ugyan összetört, de én a darabjait felhasználva újjáépítem. A különbség az, hogy a szívnek jár egy második esély. Igen, lehet, hogy megint összetörik, de mivel egyszer már darabjaira hullott, a zuhanás másodjára talán már nem lesz olyan fájdalmas."
"Rám villantotta a szemét, és egy szívdobbanásnyi ideig elvesztem a benne kavargó különböző árnyalatokban. Kék, zöld és barna. Kedvenc ásványomra, a márványra emlékeztetett. Olyan volt, mintha a világ összes csodája abba az egy pontba sűrűsödött volna."
"Estelle-t csókolni olyan volt, mintha lebegnék. Édes, könnyed, mégis mindent felemésztő érzés."
"– Mennyire döbbentél meg?
– Nagyon.
– Miért?
...
– Mert mindig azt hittem, hogy az enyém vagy – mondja."
"– Azt mondják, a szerelem ijesztő."
"Estelle olyankor is jókedvre derített, amikor a vidámság lehetetlennek tűnt. Miatta olyan dolgokban is megláttam a reményt, amelyek létezéséről fogalmam sem volt. Ekkor vált igazán az én Estelle-emmé. Csak akkor még nem tudta. A francba, még én sem."
"Ő tanította meg, milyen, ha megérintenek, és úgy istenigazából megcsókolnak. Később ő mutatta meg, mennyire fáj, ha elveszítünk valakit, aki közel áll hozzánk. Csak arra nem készített fel, hogyan birkózzam meg a kínnal, miután összetörte szívem maradékának suttogó árnyait."
"Ő tanított meg arra, hogy ne féljek a fájdalomtól, mert bármilyen gyönyörű is az élet, néha fájdalommal jár. Ő értette meg velem, hogy a szerelem – a mindent elsöprő, igazi, észveszejtő, mindent lecsupaszító szerelem, ami miatt sokszor teljesen hülyének érzed magad – az, amikor szárnyalsz, amikor magasabban vagy, mint azt valaha lehetségesnek képzelted volna. De amikor lezuhansz, a világ legmélyebb, legsötétebb szakadékéban landolsz, és senki nem segít abban, hogy kikászálódj belőle."
"– Rájöttem, ahhoz, hogy továbblépjünk, muszáj elengednünk a múltat, akkor is, ha fáj. Főleg akkor, ha fáj."
"– A szerelem gyönyörű, pusztító erejű, motiváló és kísérteties. A szerelem minden."
"– És honnan tudod, hogy ő az igazi? – suttogom, letörölve az arcomon csorgó könnyeket.
Egyik kezét az arcomra fekteti, és megsimogatja a hüvelykujjával.
– Tudom, mert amikor nincs velem, úgy érzem, nem kapok elég oxigént, és ha vele vagyok, akkor is úgy érzem, nem tudok normálisan levegőt venni."
"Az életben az a különös, hogy soha nem tudhatod, mikor mutat valamit, ami olyan mélyen megérint, hogy egyszerűen csak hálás vagy mindenért, amit kaptál… még a rossz dolgokért is."
"– A különbség az, hogy ugyan összetört, de én a darabjait felhasználva újjáépítem. A különbség az, hogy a szívnek jár egy második esély. Igen, lehet, hogy megint összetörik, de mivel egyszer már darabjaira hullott, a zuhanás másodjára talán már nem lesz olyan fájdalmas."
"Rám villantotta a szemét, és egy szívdobbanásnyi ideig elvesztem a benne kavargó különböző árnyalatokban. Kék, zöld és barna. Kedvenc ásványomra, a márványra emlékeztetett. Olyan volt, mintha a világ összes csodája abba az egy pontba sűrűsödött volna."
"Estelle-t csókolni olyan volt, mintha lebegnék. Édes, könnyed, mégis mindent felemésztő érzés."
"– Mennyire döbbentél meg?
– Nagyon.
– Miért?
...
– Mert mindig azt hittem, hogy az enyém vagy – mondja."
"– Azt mondják, a szerelem ijesztő."
"Estelle olyankor is jókedvre derített, amikor a vidámság lehetetlennek tűnt. Miatta olyan dolgokban is megláttam a reményt, amelyek létezéséről fogalmam sem volt. Ekkor vált igazán az én Estelle-emmé. Csak akkor még nem tudta. A francba, még én sem."
"Ő tanította meg, milyen, ha megérintenek, és úgy istenigazából megcsókolnak. Később ő mutatta meg, mennyire fáj, ha elveszítünk valakit, aki közel áll hozzánk. Csak arra nem készített fel, hogyan birkózzam meg a kínnal, miután összetörte szívem maradékának suttogó árnyait."
"Ő tanított meg arra, hogy ne féljek a fájdalomtól, mert bármilyen gyönyörű is az élet, néha fájdalommal jár. Ő értette meg velem, hogy a szerelem – a mindent elsöprő, igazi, észveszejtő, mindent lecsupaszító szerelem, ami miatt sokszor teljesen hülyének érzed magad – az, amikor szárnyalsz, amikor magasabban vagy, mint azt valaha lehetségesnek képzelted volna. De amikor lezuhansz, a világ legmélyebb, legsötétebb szakadékéban landolsz, és senki nem segít abban, hogy kikászálódj belőle."
"– Rájöttem, ahhoz, hogy továbblépjünk, muszáj elengednünk a múltat, akkor is, ha fáj. Főleg akkor, ha fáj."
"– A szerelem gyönyörű, pusztító erejű, motiváló és kísérteties. A szerelem minden."
"– És honnan tudod, hogy ő az igazi? – suttogom, letörölve az arcomon csorgó könnyeket.
Egyik kezét az arcomra fekteti, és megsimogatja a hüvelykujjával.
– Tudom, mert amikor nincs velem, úgy érzem, nem kapok elég oxigént, és ha vele vagyok, akkor is úgy érzem, nem tudok normálisan levegőt venni."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése