Cím: House of Earth and Blood
Sorozat: Crescent City 1.
Megjelenés: 2020.01.28.
Fülszöveg:
A félig tündér, félig ember Bryce Quinlan szereti az életét. Nappal egy régiségkereskedőnél dolgozik, nagyrészt legálisan mágikus tárgyakat értékesít, és éjjel barátnőjével bulizik, kiélvezve Lunathion – más néven Crescent City – minden örömét, amit kínál. De minden összekuszálódik, amikor egy kegyetlen gyilkosság alapjaiban rengeti meg a várost – és Bryce világát.
Két évvel később a munkája holtpontra jut, és most csupán feledni próbál a város leghírhedtebb night klubjában. De amikor a gyilkos újra támad, Bryce hirtelen kihallgatás alatt találja magát, összekötve egy olyan hírhedt Bukott angyallal, akinek brutális múltja minden lépését kísérti.
Hunt Athalar, az arkangyalok személyi bérgyilkosa, semmit se akar Bryce Quinlan-nal tenni, azon kívül, hogy elrendelték a védelmét. Mindennel szemben állt, amiért valaha lázadt és úgy tűnt jobban érdekli a bulizás, mint a gyilkossági ügy felderítése, nem számít, milyen közel lehet az otthonához. De Hunt hamarosan rájön, sokkal több van Bryce-ban, a csinos külsőnél – és meg kell találnia a módját a közös munkának, ha meg akarják oldani az ügyet.
Ahogy Bryce és Hunt versenyt futnak az idővel a rejtély leküzdésében, nem ismerik azokat a szálakat, amik a város alsó rétegeiben húzódnak, háborúzó kontinenseken keresztül és a pokol legsötétebb bugyráig, ahol évezredek óta szunnyadó dolgok kezdenek újra munkálkodni…
Felejthetetlen szereplőkkel és lapról lapra fokozódó feszültséggel, a New York Times bestseller író, Sarah J. Maas új gazdag fantasy sorozata a szívszorító veszteségről, a szabadság áráról – és a szerelem erejéről szól.
Akarok egy
kicsit beszélni az ifjúságiból a felnőtt kategóriába történt ugrásodról.
Korábban is mondtad, hogy váltani fogsz, de tudtad, hogy ez más lesz az eddigi
munkáidtól?
Igen és Nem. Amikor a Crescent City ötlete jött, épp repülőn voltam a Tűz örököse turnéval. Zenét hallgattam, és egy jelenet elevenedett meg a fejemben. És eltalált – szereplők, akikkel még nem találkoztam, majdnem olyan volt, mint amikor egy zseblámpa megvilágítja az üres teret. Amit láttam az nagyon megérintett, hogy elkezdtem zokogni a gépen. A zenét újra és újra meghallgattam a két órás út alatt, mert erős reakciót váltottak ki ezek a szereplők. És aztán elkezdtem azzal az elemlámpával jobban megvilágítani ezt a világot, kik is ezek a szereplők. És az utazás végére találkoztam Bryce-szal. És a zsigereimben éreztem, hogy a húszas éveiben jár és ez volt az ő világa és meg kell írnom a történetét, mert ezt a jelenetet le kell írni, ez a könyv csúcspontja, az utolsó nagy pillanat. Igazán elsöprő volt megírni annyi évnyi álmodozás után. Tehát nem volt tudatos választás, hogy felnőtt műfaj következik, csak inkább volt egy erős történet, ahol idősebb karakter jelent meg.
Megosztanád velünk mi volt az a zene?
Láttad már a Gravitációt, Sandra Bullock-kal? Az egyik legnagyobb kedvencem, és azt a
rövid zenei részletet Shenzou-nak hívják. Akkor
szól, amikor leereszkedik a kínai állomásra és olyan, mintha leforráznák vagy
pokolba kerülni minden. És ez a leggyönyörűbb, legcsodálatosabb zene, ami sok
más jelenetet is inspirált más könyveimben. Sok filmes betétdalt hallgatok, és
azt gondolom, hogy azok is történetmesélők, és a másik két sorozatomra is jó
hatással volt, akárcsak az itteni lezáró jelenetnek. Nem tudom meghallgatni
úgy, hogy ne lenne rám érzelmileg hatással. Nem sírtam még jobban egy filmen –
kivéve a Király visszatéren – mint a Gravitáción. Az a film kínzás, csak egymás
után jönnek a szörnyű pillanatok, és George Clooney meghal, és csak azt kívánod,
térjünk vissza a Földre és már a moziban is csak zokogtam. És a zene nagyban
befolyásolta a reakciómat.
Igen és Nem. Amikor a Crescent City ötlete jött, épp repülőn voltam a Tűz örököse turnéval. Zenét hallgattam, és egy jelenet elevenedett meg a fejemben. És eltalált – szereplők, akikkel még nem találkoztam, majdnem olyan volt, mint amikor egy zseblámpa megvilágítja az üres teret. Amit láttam az nagyon megérintett, hogy elkezdtem zokogni a gépen. A zenét újra és újra meghallgattam a két órás út alatt, mert erős reakciót váltottak ki ezek a szereplők. És aztán elkezdtem azzal az elemlámpával jobban megvilágítani ezt a világot, kik is ezek a szereplők. És az utazás végére találkoztam Bryce-szal. És a zsigereimben éreztem, hogy a húszas éveiben jár és ez volt az ő világa és meg kell írnom a történetét, mert ezt a jelenetet le kell írni, ez a könyv csúcspontja, az utolsó nagy pillanat. Igazán elsöprő volt megírni annyi évnyi álmodozás után. Tehát nem volt tudatos választás, hogy felnőtt műfaj következik, csak inkább volt egy erős történet, ahol idősebb karakter jelent meg.
Megosztanád velünk mi volt az a zene?
Láttad már a Gravitációt, Sandra Bullock-kal? Az egyik legnagyobb kedvencem, és azt a
forrás |
Ez elég szabványos. Ezen a ponton, a szerkesztési
folyamat közepén járok. De ugyanolyan, mint a korábbi könyveimnél – átdolgozom a
korai vázlatokat, ami kész horror. A nyer vázlataim káoszosak. Néha a történet
nagy darabjaiból áll, van, hogy elveszek vagy még hozzáadok szereplőket, itt
még nagy átdolgozások várhatóak. Fontos része az egésznek, mert ekkor
formálódik a végleges állapot. Időt ad, hogy eldöntsem, mit akarok ettől a
könyvtől. Akármikor visszatérek az első kézirathoz, ismét rájövök, hogy az nem
jó, ezért előrelépek és imádkozok, hogy kérlek, legyél jobb! De minden újabb
körrel közelebb kerülök ahhoz a verzióhoz, amit megálmodtam. Majdnem olyan,
mint egy műtét, csontfűrészt használok és levágom a végtagokat, majd
kifinomultabb dolgokat teszek a helyükre.
Tizenhat évesen kezdted írni az Üvegtrónt. Más egy olyan sorozaton dolgozni, ami nincs ilyen régóta veled?
Az, tudod a Crescent City is már évek óta a fejemben van, de az Üvegtrónon tulajdonképpen a fél életemen át dolgoztam, így más a munka. A Crescent City-nél sokat kellett terveznem a második és harmadik könyvvel. Melyek azok a nagy leleplezések, amiket már az elsőnél meg kell lépnem? A ToG-nél és az ACoTaR-nál, megvolt az az luxus, hogy hagyom a könyveket leülepedni, volt bőven időm megtervezni a csavarokat. De most nincsenek éveim, bölcsen kell megválasztanom a történéseket. Tehát már erőteljesen koncentrálok a következő két részre és így elég szórakoztató. Még ha nem is írom le azonnal, mégis jó móka erről álmodni, hogy mi fog következni, és mit kell csinálni, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Szeretem, amikor egy olvasó felsóhajt, hogy igen, ezt szerettem volna, hogy történjen vagy hogy ezt nem láttam előre, de visszagondolva mindent értek már. JK Rowling a királynője ennek – Harry Potter könyveket olvasva nőttem fel. A Bölcsek köve első fejezetében említik a motorja miatt, majd egy szó sem esik róla a harmadik könyvig. Imádok én is ilyen apró nyomokat elszórni.
A Crescent City határozottan városi környezettel rendelkezik, modern kori technológiával és természetfeletti lényekkel. Milyen volt a világfelépítés folyamata?
Tizenhat évesen kezdted írni az Üvegtrónt. Más egy olyan sorozaton dolgozni, ami nincs ilyen régóta veled?
Az, tudod a Crescent City is már évek óta a fejemben van, de az Üvegtrónon tulajdonképpen a fél életemen át dolgoztam, így más a munka. A Crescent City-nél sokat kellett terveznem a második és harmadik könyvvel. Melyek azok a nagy leleplezések, amiket már az elsőnél meg kell lépnem? A ToG-nél és az ACoTaR-nál, megvolt az az luxus, hogy hagyom a könyveket leülepedni, volt bőven időm megtervezni a csavarokat. De most nincsenek éveim, bölcsen kell megválasztanom a történéseket. Tehát már erőteljesen koncentrálok a következő két részre és így elég szórakoztató. Még ha nem is írom le azonnal, mégis jó móka erről álmodni, hogy mi fog következni, és mit kell csinálni, hogy minden részlet a helyére kerüljön. Szeretem, amikor egy olvasó felsóhajt, hogy igen, ezt szerettem volna, hogy történjen vagy hogy ezt nem láttam előre, de visszagondolva mindent értek már. JK Rowling a királynője ennek – Harry Potter könyveket olvasva nőttem fel. A Bölcsek köve első fejezetében említik a motorja miatt, majd egy szó sem esik róla a harmadik könyvig. Imádok én is ilyen apró nyomokat elszórni.
A Crescent City határozottan városi környezettel rendelkezik, modern kori technológiával és természetfeletti lényekkel. Milyen volt a világfelépítés folyamata?
Bryce |
Ez a világ
tulajdonképpen berobbant a fejembe. Nagy rajongója vagyok az urban
fantasy/paranormal románcoknak és sose terveztem, hogy egy modern fantasy
könyvet írok, de amikor jött az ötlet, akkor nem lehetett elszalasztani. Nagyon
jó volt a városi helyszíneket modern technológiával felruházni. Ha van egy
sürgős üzenet, amit át kell adni, nem kell bajlódni – mondjuk egy hollóval, aki
átrepül a hegyeken, vagy bármi mással, hanem csak felveszik a telefont. Imádni
való a gondolat, ahogy vámpírok és alakváltók szexi üzeneteket váltanak. És
üdítőként is hatott ez a változás rám, hogy nem kell korlátok közé szorulni. Hogyan
legyen egy régi módi fantázia világom, ahogy beltéri vízvezetékek vannak? Ahogy
a ToG-ben és az ACoTaR-ban is – régebbi időkben játszódnak, nekik is szükségük
volt mosdóra, így ki kellett találnom egy rendszert, majd megmagyaráznom azt.
De ott minden adott, nem kell túlkomplikálnom.
De ezek a
varázslatos lényeg, hogyan férnek be az autókba? Vannak, akik hatalmasak. Vagy
nem is használnak? És hogyan találták fel a technológiát? Villamos energiát
vagy más forrást használnak? Szennyezik hozzánk hasonlóan az utcákat, vagy
tisztán tartják? Itt is akad számos egyéb kérdés. Szeretem ezeket a
részleteket, és a Crescent City-ben majdnem minden népszerű mitikus lény
megtalálható nagyon összetett hierarchiában. Mint a Római Birodalom, és azt
kell mondanom, hogy egy igazán szexi vámpír pasi irányít. Még mindig szeretem a
régi fantasy-kat is, de most ez a megfelelő projekt.
De még a technológiával se működik minden. A mobilokat
is ellophatják, elveszhetnek vagy eltörhetnek.
Ha valaki nem
tud időben megkapni egy üzenetet, már lapokkal ezelőtt el kell kezdenem azt
felépíteni, mint például, hogy merül az aksi és nem tudja feltölteni – de kommunikációs
rendszerek az egész világon vannak, és ha le is merül egy telefon, mi van, ha a
különleges képességeikkel újra tudják tölteni? Mindenre gondolni kell.
New York-ban
nőttem fel, és azzal, hogy a szereplőim is egy városban élnek, olyan, mintha
hazatérnék. Bryce, a főszereplőm, egy mágikus antik régiség galériában
dolgozik, és egy nyarat én is ilyen helyen dolgoztam. Az ő munkája sokkal izgalmasabb,
mint az enyém volt, én főleg ültem a recepciós pultnál és vártam, hogy bejöjjön
valaki, és amikor megtörtént, azt mondtam, hogy itt van a 2000 éves krétai
mellszobor. Bryce-nek mágikus tárgyai vannak a galériában, amik életre
kelhetnek és megölhetnek, sokkal izgalmasabb az én – ó, 10 óra van, itt a joghurt
és a hat mandula ideje tevékenységem. Figyelnem kellett, hogy ne süllyedjek el
az unalom öbölben, minden nap olvastam a New York Times-t. De mégis szerettem a
régiségek miatt. Csodálatos érzés volt, hogy olyan dolgok vesznek körül, amik
annyira ősiek, hogy igazán drágák is. Ha eltörök valamit, életem hátra lévő
részében dolgozhatok érte. De mégis menő volt, és Bryce-szal is meg akartam
osztani ezt a tapasztalatot. Bryce olyan dolgokat csinál, amiket én nem tudtam,
de sokat segített a saját tapasztalatom.
Ritkán lehet olyan fantasy sorozattal találkozni, ami
női barátságra alapul. Tudatos választás volt, hogy a középpontba kerül a Bryce
és a szobatársa, Dani közötti kapcsolat?
Danika |
Igen,
szerencsére az enyém a világ legcsodálatosabb férje és most már 15 éve együtt
vagyunk – ez a szerelem alakította az életemet. Ahogyan a barátságok is az
életem különböző szakaszaiban. Felnőve nem láttam elég példát erre, és nem
alakítottak ugyanannyira, mint a szerelem. Úgy értem az egyik TV műsor a Buffy,
a vámpírvadász, ami baráti kapcsolattal foglalkozik, mély nyomot hagyott
bennem. Ezért akartam én is ezt az elemet a könyveimbe, mert ott volt a Buffy
és a Sailor Moon. Hatalmas Sailor Moon rajongó vagyok. Bárcsak több lenne
belőle. Szerettem volna olyat létrehozni, ahol az olvasó azt mondja, igen,
tudom ilyen ez az érzés, nekem is van legjobb barátom. Azt akartam, hogy része
legyen Bryce életének, mert ez minden nő életének a része. A szüleim
lenyűgözőek és az anyukámnak számos barátnője van, akik még most is fontos
részei az életének. Minden általam ismert nőnek van barátnője, és ezt jó látni.
Broad City az egyik kedvenc TV sorozatom – Dani és Bryce a Crescent City
Abbi-je és Ilina-ja. Imádom a Broad City-t, mert az enyémhez hasonló barátságot
látok benne, ahol küzdenek. És vannak furcsa és normális dolgaik. A Broad City
sok örömet hoz az életembe – ahogy az új sorozat a PEN15 is. Ha szereted a
Broad City-t, azt is ajánlom. A női barátságok a legjobbak.
Végül, milyen tanácsot adnál a tizennégy éves
önmagadnak?
A középiskolás
gólya év életed egyik legnehezebb éve lesz, de átjutsz rajta. És időnként
szívni fogsz, de ez is kell ahhoz, hogy a mai emberré vált. És maradj továbbra
is az a furcsa ember, aki animét néz és fantasy-t olvas. Az az év kemény. De
csak maradj ott, az írói álomkép messzebbre visz, mint hinnéd. És túljutsz a
középsulin egyetlen randi nélkül, de később megtalálod álmaid lovagját szó
szerint a fősuli első napján és vele maradsz életet végéig, és lesz egy
csodálatos gyereketek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése