2018. 10. 13.

Nalini Singh: Archangel's Prophecy - részlet

Író: Nalini Singh
Cím: Archangel's Prophecy
Sorozat: Guild hunter 11.

Megjelenés: 2018.10.30.
Fülszöveg:  
Éjfél és hajnal, Elena szárnyai egyedülállóak az angyalok között. és most elbuknak. Az első halandó angyalemlékezet óta, aki halhatatlanná vált, visszafejlődik. Egyre emberibbé válik. Könnyebben sérül meg. Könnyebb megölni.
Elena és Raphael fel kell tárja a visszafejlődés okét, mielőtt túl késő lenne és Elena lezuhan az égből. Még akkor is, ha közben a túlélésért harcolnak egy erőszakos csatában New York-ban és a világban.
Kínában, Favashi az őrület első jeleit mutatja. New York-ban lávával telt víznyelő ragadja el az embereket. Afrikában, viharos monszun tombol, elárasztva a sivatagokat. És Elena elméjében egy kísérteties hang szól, ami nem a sajátja.
Most, nem biztos a túlélés... még egy arkangyal társának se.

Az írónő szeptember 21-ei hírlevelében megosztott a rajongókkal egy rövidebb részletet a hamarosan megjelenő 11. Angyali vadász regényből. Ezt fordítottuk le nektek, persze ez most is saját fordítás, nem olyan minőségű, mint egy hivatásos fordítóé, de igyekeztünk. :D


"Illium a Catskills felé vezető út irányába fordult.
Közelebb húzódott hozzá, és megkérdezte.
- Csak repülni akarsz?
Haja hullámzott a csendes, de metsző szélben, bonyolult csavart mutatott be, mielőtt leszállt mellé. Csak nevetett a mutatványon. Ez volt Illium.  Egy brutális erővel bíró angyal, szinte halandó szívvel. És ezekben a napokban újra tudta értékelni trükkjeit.
Egyetlen angyal se volt felkészülve akrobata mutatványaira a városban az a nap után, hogy lezuhant.
Elena sose fogja elfelejteni az akkor érzett félelmét.
Ennek köszönhetően hónapokig belátása szerint repült, hagyva, hogy az emlékek elhomályosuljanak.
Amikor ma visszatért mellé, arca kipirult, arany szeme csak úgy ragyogott.
- Túl szép az ég, hogy bezárkózzunk a klubban.
- Csak ne feledd, hogy nem vagyok olyan gyors, mint te. És most még gyenge is vagyok.
Illium egyik kezét felemelte, közel a vállához, másikat előre hátra kezdte mozgatni… majd rájött, hogy apró hegedűn játszik válaszul mogorva hangjára.
- Nyílpuska, Harangvirág. – Húzta össze szemét. – Emlékezz a nyílpuskára.
Lebukott, gonosz nevetése visszhangzott az éjszakai levegőben. Ajka megrándult, Elena tovább siklott, engedte a hideg levegőt átáramlani kezei között. Illium eközben körözött körülötte – de sose ment túl messzire, mindig elég közel maradt, hogy elkaphassa, ha zuhanni kezdene.
Számos alkalommal landolt már, egyszer egy elzárt parkoló sötétjében. Egy foszforeszkáló rovar tűnt fel, majd el is tűnt mielőtt igazán megnézhette volna, egy földhöz ragadt csillag. A faágon egy bagoly csücsült őt figyelve fényes szemeivel.
Magában nagyot sóhajtott, egy nagyon régi álom jutott eszébe.
Felállt a szőr a karján.
Aztán Illium újra felemelte őket az égbe, és együtt elhagyták a gyémántfényű város képét és az átlagos embereket alvó otthonait, akik vámpírok és angyalod véres és halhatatlan világában éltek.
Újabb pihenő Elenának.
Újabb lüktető fájdalom az alkarján lévő vágásból.
Még egy figyelő bagoly, ez tudta nélkül Illium vállára szállt le.
Ashwini azt monda, ne féljen a baglyoktól, ezért figyelmen kívül hagyta kigúvadó szemeit és gondolatban köszönt neki. Szép az éjszaka a repüléshez.
Egy ér lüktetni kezdett a halántékánál.
A válasz sokkal később jött, miután újra a levegőben voltak, és a fények már kezdtek elmosódni a látóhatáron.
Évezredek óta nem repültem."

© Copyright 2018 by Nalini Singh

2 megjegyzés: