Cím: Bűnös éj
Sorozat: Sötét vadászok 8.
Sorozat: Sötét vadászok 8.
Kiadó: Athenaeum
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 368. oldal
Fülszöveg:
A Sötét Vadászok birodalmában még a halhatatlan rosszfiúknak is be kell tartaniuk a becsületkódexet: Nem árthatsz az embereknek. Nem szívhatsz vért. Nem lehetsz szerelmes.
Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim.
Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak.
Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?
Néha egy-egy Sötét Vadász mégis azt hiszi, hogy ő a Törvény fölött áll. Ekkor jövök én. Hogy ki vagyok? Az, akitől még a rettenthetetlenek is félnek. Ha megszeged a törvényt, az én haragom sújt le rád. Az én szívemet nem lehet meglágyítani. Könyörtelen vagyok, nincsenek érzéseim.
Legalábbis ezt hittem, amíg nem találkoztam egy Sötét Vadásznővel. A neve Danger. Veszély. Ez nem csupán a neve, hanem maga az élete. Nem bízik bennem, de nem hibáztathatom ezért. Egyedül ő tudja, miért jöttem: hogy bírája, esküdtszéke és valószínűleg hóhéra legyek a barátainak. Csak Danger segíthet, hogy néhányuk megmeneküljön. Nélküle mind meghalnak.
Dangereuse St. Richard halálos őrület a számomra. Van benne valami, ami feléleszti rég halottnak hitt szívem. De a gonosz elleni harcban az emberiség egyetlen reménye, ha teljesítem a kötelességemet. Ám hogyan tehetném, ha ezzel fel kell áldoznom az egyetlen nőt, akit valaha szerettem?
„Az élet csupa kompromisszum. Senki sem kaphat meg mindent. Mindenkinek áldozatot kell hoznia az álmaiért; kinek ilyet, kinek olyat.”
„Acheron azt mondaná, néha veszíteni kell a győzelemért. Akár tetszik, akár nem, az univerzumnak megvan a maga rendje. Nehéz megérteni, és gyakran nagyon nehéz elfogadni, de attól még létezik, és a döntéseinket magunk hozzuk. A vereség is az élet része, és senkinek sem sikerülhet mindig minden.”
Igazán meglepődtem, hogy már öt év telt el, mióta az utolsó részt olvastam. Persze hozzájárult ehhez az is, hogy az eredeti kiadó becsődölt és jó sokára jelent meg új rész, de nem egyből vettem kézbe a folytatást. Ennek talán az lehet az oka, hogy hiába tetszik az egész világ felépítése, ha paranormális romantikusról van szó, nyomába se érhet J. R. Ward vagy Kresley Cole munkásságának nálam. De sose feledkeztem el a sorozatról, mindenképp tervben volt a folytatás. Hosszú kihagyás után nagyon jó volt visszatérni ebbe a világba. Rengeteg alapanyagot tartogatnak a vadászok egy jó hosszú sorozathoz és mostanra a háttérben zajló események is egyre izgalmasabbak. Most kicsit bánom is, hogy ennyit vártam. Acheron oldalán láthatunk egy Charonte démont, Simit már a kezdetek óta. Ő az egyik kedvenc szereplőm az egész sorozatban, és pont a visszatérés alkalmából elég sokat szerepel ebben a részben.
„A vágy minden baj gyökere. Több életet döntött már romba, mint amennyit teremtett.”
„Miért kellett a világba a fájdalom? A szerelemnek könnyednek kellene lennie. Egyszerűnek. Mindenkinek meg kellene találnia az egyetlent, aki nélkül nem tud létezni, és aztán élhetnének boldogan, amíg meg nem halnak.”
„Minden inkarnációban tanult valami újat.
Ebben a mostaniban megtanult szeretni… nem, ez nem egészen igaz. Végre megtanult élni.”
Ahogy hozzáfogtam ennek a bejegyzésnek a megírásához, rá kellett jönnöm, hogy még nem írtam korábban a blogra erről, pedig immár a 8. részen vagyok túl. Ezért mindenképp egy
rövid összefoglalóval kezdenék. :) Tehát mindennek az alapja a görög mitológiából ered. Zeusz és Apollón rivalizálása során utóbbi megalkotta az apollitákat, és belőlük váltak később démonokká, akik emberi lelkeket rabolnak túlélésükért. Őket Artemisz Sötét Vadász csapata üldözi évszázadok óta. Van egy rendkívül rejtélyes, őrülten jóképű vezetőjük is Acheron személyében, aki minden kötetben felbukkan hosszabb-rövidebb ideig, hogy borzolja a kedélyeket, és hogy az olvasók egyre jobban sóvárogjanak utána. És akad egy hasonlóan titokzatos Stryker, az egyik főgonosz szerepében, aki a háttérből kavarja a sz*rt. De ez tényleg csak dióhéjban a történet. Kicsit bővebben talán ki is fejtem a következő sorozatismertetőben. :) Minden részben másik páros kerül középpontba, de minden részt összeköt egy fő cselekményszál. Az eddig magyarul megjelent részekben több Sötét Vadászt ismerhettünk meg, de mellettük már alakváltók is felbukkantak.
![]() |
Forrás |
„Acheron azt mondaná, néha veszíteni kell a győzelemért. Akár tetszik, akár nem, az univerzumnak megvan a maga rendje. Nehéz megérteni, és gyakran nagyon nehéz elfogadni, de attól még létezik, és a döntéseinket magunk hozzuk. A vereség is az élet része, és senkinek sem sikerülhet mindig minden.”
![]() |
Alexion (Forrás) |
„A vágy minden baj gyökere. Több életet döntött már romba, mint amennyit teremtett.”
Rátérve az adott kötetre azzal kezdeném, hogy itt ismerhetjük meg az első női vadászt
Danger személyében. Történetünk helyszíne most a Mississippi-beli Aberdeen, ahol az egyetemen tanuló tömeg miatt előszeretettel portyáznak a démonok. Egy titokzatos idegen Acheron ellen hangolja a Sötét vadászokat, köztük Danger-t és egy nagyon jó barátját is. Ilyen esetekben lép a színre Alexion, aki a törvényszegőket bünteti. Maga a történet volt már ennél izgalmasabb is. Kicsit többet lelkiztünk a megszokottnál, hiszen Lex most először kérdőjelezi meg, hogy anno jó döntést hozott-e, így, hogy megismerkedik Danger-rel. Sokat agyalunk annak kapcsán is, hogy a vadászok megbízhatnak-e Archeron-ban, ezek picit lehangoló részek voltak, hiszen mi olvasok már nagyon sokszor láthattuk, hogy mennyire jó ember is ő. De ha már démonokról és vadászokról van szó, több akciójelenet szokott lenni, ezeket hiányoltam. Sőt reménykedtem, hogy ha közben nem is, majd a lezárás megváltást hoz, egy jó kis ütközettel, de sajnos ez elmaradt. 🌲 Ami viszont tetszett, hogy újabb és újabb részletek derülnek ki Acheron-ról és úgy mindenestül szereplőink világáról. Ahogy említettem, most Simi többet szerepelt és már miatta érdemes volt elolvasni ezt a részt. És nem utolsó sorban a páros között is tökéletesen izzott a levegő, ami kötelező egy ilyen regénynél.
![]() |
Danger (Forrás) |
„Miért kellett a világba a fájdalom? A szerelemnek könnyednek kellene lennie. Egyszerűnek. Mindenkinek meg kellene találnia az egyetlent, aki nélkül nem tud létezni, és aztán élhetnének boldogan, amíg meg nem halnak.”
És ha már a párost emlegetem, át is térek rájuk. Őket nagyon megszerettem, végre
megismerhettünk egy női vadászt, aki megmutatja, hogy ő is ugyanolyan „badass”, mint férfi társai. Ahogy az előbb is írtam, hiányoltam kicsit több akciójelenetet, ahol tudta volna képességeit csillogtatni. Alexion igazán érdekes szereplő, múltjával és jelenével együtt. Mindig hatalmas akadály van a két szereplő boldogságának az útjában, és most is kíváncsian vártam, mi nyújthat számukra megváltást, és sajnáltam kicsit, hogy most nem volt annyira drámai a dolog, mint vártam. Mindent egybevetve mégis jó volt újra a Sötét Vadászok között lenni, csak bátorítani tudok mindenkit, hogy megismerje ennek a rendkívül összetett világnak szövevényes szálait.
![]() |
Forrás |
„Minden inkarnációban tanult valami újat.
Ebben a mostaniban megtanult szeretni… nem, ez nem egészen igaz. Végre megtanult élni.”
Kedvenc jelenetem: Az első forró éjszaka.
Kedvenc szereplőm: Simi, Alex
Hasonló könyv: Gena Showalter Alvilág urai sorozata is hasonló felépítésű és ott is erőteljesen megjelenik a görög mitológiai vonal.
Értékelésem: Végül 4 vadászt adnék rá, ahogy fentebb is kifejtettem, nem ez volt az eddigi legizgalmasabb rész.
Érdekesség: Interjút kerestem az Írónővel. :)
Miért döntöttél úgy, hogy paranormális romantikusokat írsz?
Igazából a műfaj talált meg engem. A Sötét Vadász sorozat inkább horror/fantasy vonalon indult. Nem nagyon érdekelt, hogyan kategorizálják.
Forrás |
És mi motivált, hogy urban fantasy regényeket is írj?
Most is azt mondhatom, hogy én csak írom a könyveket és mások címkézik fel. Számomra a történetek csak történetek. Nem kifejezetten egy műfajban írom, csak írok a szereplőkről.
Tehát többé kevésbé van egy történet a fejedben, megírod, és később a kiadód vagy bárki megmondja, hogy igen, ez ide passzol.
Tehát többé kevésbé van egy történet a fejedben, megírod, és később a kiadód vagy bárki megmondja, hogy igen, ez ide passzol.
Ó, igen. Soha nem tudom, hova fognak beilleszkedni. Igazán különleges számomra. Mint a Belador regényem, romantikus kategóriába sorolták, de valójában nincs is benne romantika. Tehát igen, ez furcsa számomra.
Hogy néz ki egy átlagos írással töltött napod?
Hogy néz ki egy átlagos írással töltött napod?
Egész nap, szüntelenül írok.
Jegyzetfüzetet használsz még?
Jegyzetfüzetet használsz még?
Láttad már a kézírásomat? [haha] Istenem! Nos, nem tudják elolvasni, amit írok, szó szerint kérdezhetik, hogy „Mi a fenét csinálsz?”
Beszéljünk a Sötét vadász sorozatról, ki a kedvenc szereplőd?
Beszéljünk a Sötét vadász sorozatról, ki a kedvenc szereplőd?
Az összesből? Nem tudok választani. Olyan lenne, mintha a gyerekeim közül kéne választanom. Imádom mindegyiküket. A gyerekeim.
Mi a helyzet a különböző világokkal és helyszínekkel? Melyikben élnél szívesen?
Mi a helyzet a különböző világokkal és helyszínekkel? Melyikben élnél szívesen?
Mindben egyszerre! Multiuniverzum! Húrelmélet! Tetszik az ötlet. Nem tudok választani, mindet imádom.
Karriered jelen állapotában, elég nagy rajongó táborod van és ismerik az emberek a neved. Miért érzed továbbra is úgy, hogy megjelenj különböző eseményeken?
Karriered jelen állapotában, elég nagy rajongó táborod van és ismerik az emberek a neved. Miért érzed továbbra is úgy, hogy megjelenj különböző eseményeken?
Forrás |
Végül, egy kicsit buta kérdés. Ha bármilyen macska lehetnél, melyik lennél?
A sajátom, természetesen. Kissé túl ragaszkodó. Annyira elkényeztetett, néha az idegeimre megy, mégse ölöm meg. Snorlax-en alszik! Van egy Snorlax Pokemon párnám, a fiamtól kaptam karácsonyra. Hatalmas. A macskám kisajátította. Saját ágyaként nyelte be. Úgy fekszik rajta, mintha ő lenne Shiba Királynője. Ez az igazi élet.
Hiszed vagy sem, csak úgy beugranak. Igazán furcsa, bevallom. Ahogy a szereplő megjelenik a fejemben, a név is jön vele. Olyan, mintha a belső részük lenne. Nem tudom, hogy ez tudatalatti-e, vagy valamilyen ezoterikus izé, hogy ők egy másik univerzumban létező emberek és én csak közvetítem őket. Néha így érzem.
Hogy tartod kézben a történet fonalát? A kezdetek óta megvan ez benned? Szeretem úgy képzelni, hogy van egy szobád, színes cetlikkel arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szereplők, mint valami őrült háló, de ez csak én vagyok!
Hogy tartod kézben a történet fonalát? A kezdetek óta megvan ez benned? Szeretem úgy képzelni, hogy van egy szobád, színes cetlikkel arról, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szereplők, mint valami őrült háló, de ez csak én vagyok!
Nem vázolok fel semmit. Tényleg inkább olyan, mintha egy alternatív világból közvetítenék. Erősen hiszek a húrelméletben és a párhuzamos univerzumokban. Sok olyan elmélet van, ami szerint az írás egy alternatív tudatállapotban folyik, és talán ez igaz is. Abban azonban biztos vagyok, hogy a szereplőim annyira valóságosak számomra, mintha a családom lennének. Mint mikor emlékszel minden apró részletre azokkal kapcsolatban, akikkel nap mint nap találkozol, én emlékszem a karaktereimre. Mit szeretnek, mit nem szeretnek. A traumáikra, az örömükre. Persze más dolgokra nem emlékszem, mint például, hova tettem a kulcsom, vagy mit ittam három perce. De tudom, mit reggelizett Ash.
Imádom, ahogy különböző mitológiai elemeket keversz össze! Ez hamar beszippantott a Sötét vadász világba. Melyik a te kedvenc mítoszod?
Forrás |
Mindet imádom. Mindig így volt. Sose volt olyan vallás, vagy mitológia, ami ne nyűgözött volna le. Imádtam történelmet tanulni és mások vallási nézeteit. Ez szerintem azért lehet, mert multikulturális házban nőttem fel.
Ha egy lakatlan szigeten ragadnál, melyik három szereplőddel szeretnél lenni?
Bármelyikkel, akinek szárnya van és el tud repíteni. Vagy olyannal, aki tud teleportálni. Sav is jó lenne. Használhatnánk a szörfdeszkáját. Láttátok már a bőrszínemet? Nem vagyok tengerparti típus. :) A családom többi részének szép sötét bőre van, és sose égnek le. Soha. De tényleg. Én percek alatt ropogósra égek. A naptej gyerekkorom illata volt. El se tudjátok képzelni, hányszor ért az a trauma, hogy a leégni képtelen családom rá ne csodálkozott volna, miért van szükségem 1000 faktoros naptejre. Vagy miért égtem le borús időben. Tudományos kísérletük voltam
De ha egy zombiapokalipszisben esnék csapdába – vagy az Antarktiszon egy fülkében – Bubba pusztán szórakoztatásból felgyújtaná Markot, hogy melegen tartson minket. Simi jól tartana minket. És Dagger, mert jól kezeli a túlélésért való küzdelmet. (Ő a következő League regényem új hőse. Istenem! Lenyűgöző! Mint egy szteroidozott Zarek.)
Forrás
Ha egy lakatlan szigeten ragadnál, melyik három szereplőddel szeretnél lenni?
Bármelyikkel, akinek szárnya van és el tud repíteni. Vagy olyannal, aki tud teleportálni. Sav is jó lenne. Használhatnánk a szörfdeszkáját. Láttátok már a bőrszínemet? Nem vagyok tengerparti típus. :) A családom többi részének szép sötét bőre van, és sose égnek le. Soha. De tényleg. Én percek alatt ropogósra égek. A naptej gyerekkorom illata volt. El se tudjátok képzelni, hányszor ért az a trauma, hogy a leégni képtelen családom rá ne csodálkozott volna, miért van szükségem 1000 faktoros naptejre. Vagy miért égtem le borús időben. Tudományos kísérletük voltam
De ha egy zombiapokalipszisben esnék csapdába – vagy az Antarktiszon egy fülkében – Bubba pusztán szórakoztatásból felgyújtaná Markot, hogy melegen tartson minket. Simi jól tartana minket. És Dagger, mert jól kezeli a túlélésért való küzdelmet. (Ő a következő League regényem új hőse. Istenem! Lenyűgöző! Mint egy szteroidozott Zarek.)
Forrás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése