2018. 09. 25.

Sienna Cole: Lefelé ​a folyón

Író: Sienna Cole
Cím: Lefelé a folyón
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2018.
Terjedelem: 424 oldal
Fülszöveg: 
Te ​hiszel a sorsszerűségben?
2002 májusában megdöbbentő vallomás söpört végig az Egyesült Államokon. A fiatal és mélyen megsebzett Alice Carrington olyan titkot hozott nyilvánosságra, mely felbolygatta és felháborította az egész országot. Alice megrettent a felelősség súlyától, és a szökést választotta, de elképzelni sem tudta, hogy tettei milyen események láncolatát indítják el. Olyan sorsokat csomózott össze, melyeknek sosem kellett volna találkozniuk.
Lynn Walker pincérnőként dolgozik Hohenwaldban, egy isten háta mögötti tennesseei településen, és egyetlen célja, hogy valóra válthassa lánya álmait. Frank Carrington újságíró és családapa, aki megszállottan küzd gyermeke igazáért. Jeffrey Mills zseniális tehetséggel megáldott, ám nehéz sorsú festőművész, akit egy személyes tragédia pályája feladására késztet. Az egyetlen közös nevező hármuk életében Alice titka, melyet csak az idő és hármuk külön-külön kibomló, majd egymásba kapcsolódó élete oldhat meg.


„Bosszút akart, és megkapta. De vajon tisztába volt-e vele egyelten pillanatig is, hogy a tettei olyan események láncolatát indítják el, mely sokkal messzebbre gyűrűzik az elképzelhetőnél?”

Mivel fogott meg a regény, hogy el akarjuk olvasni?
P: Mindig böngésszük az Álomgyár Kiadó újdonságait, mert egyre több izgalmas regényt hoznak el nekünk. Először a borítót szúrtam ki, nagy kedvenc a piros, főleg, ha feketével van kombinálva, így fekete-fehérrel pedig még különlegesebb. Egy izgalmas rejtély is mindig gondolkodóba ejt, elkezdek agyalni, de megoldást csak a könyvben kaphatok. Végül mégis „félretettem”. Majd miután Indie is felhívta rá a figyelmemet, már nem volt kérdés, hogy
forrás
felfedhetem a fülszövegben említett titkot. 
I: Az Álomgyár Kiadó megjelenéseit mindig figyelemmel kísérjük, sok igazán izgalmas történetet köszönhetünk nekik, remélem még sok ilyen vár ránk. A Lefelé a folyón egy videó kapcsán hívta fel magára a figyelmemet. Egy book trailer készült hozzá, ami nagyon izgalmasra sikerült, egy rejtélyre vázol fel, amelyet mindenképpen szerettem volna megismerni. Egyből küldtem tovább Perpetua-nak, felvetettem az ötletet az elolvasásával kapcsolatban. Végül megszületett a közös döntésünk, hogy adunk egy esélyt a könyvnek. Sienna-tól most olvastunk harmadszorra, úgy gondolom egyre jobb lesz az Írónő stílusa, pont ez miatt nagyon kíváncsi vagyok a legújabb megjelenésére is.

„Azt mondják, a szerelem felemel és boldogságot pumpál az ereidbe. Azt mondják, gyönyörű és felszabadító állapot, amihez nincs is hasonló emberi tapasztalás.”

Az első főbb történet szálban egy rossz kapcsolatairól híres egyedülálló anya mesél nekünk. Furcsálltuk, hogy vele kezdünk?
P: Egy durva botrány megismerésével indul a történet, majd teljesen már irányba kanyarodunk és Lynn életébe csöppenünk bele. Az ő részeit olvasva, szinte már kezdtem elfelejteni az eredeti felvezetést, de mégis motoszkált bennem a dolog. A pincérnővel sokaknak könnyű azonosulni, hiszen rossz választást bárki fel tud mutatni pasik terén. Mégis él benne a remény, hogy végre rátalál az igaz szerelem. Egyik kedvenc szereplőm a lánya volt. Nem fél megmondani anyjának, hogy ha hülyeséget csinál, igazi felvágott nyelvű kamasz. Az ő hétköznapjaikba csöppen bele az igazán titokzatos Jeff. Nem akar feltűnést, de
Lynn (forrás)
egy kis városban, minden új jövevény rivaldafénybe kerül. Az ő titkainak feltárását vártam leginkább a könyvben.
I: Nagyon izgalmasan indult a történet. Ally bombát robbantott azzal, hogy felfedte a viszonyát az iskolaigazgatóval, amit ráadásul a médián keresztül tett meg. Már ennél a résznél lestem egy nagyot, aztán hirtelen történt egy váltás, ami által egy jó nagyot ugrottunk az időben. Nem érettem hirtelen miért is egy idősebb nő szemén keresztül folytatódik a történet. Lynn egy pincérnő, akinek az élete nem a legfényesebb. A múltjában történt rossz döntései miatt, egyedül neveli a lányát, van a háta mögött pár elég rossz párkapcsolat is, egyik miatt még most is rettegésben él. Sajnos sokszor olyan dolgokat is kénytelen megtenni, amiktől a gyomra is felfordul, de a kényszer nagy úr, nem válogathat ezen a téren. Lynn karakterével nagyon is tudtam szimpatizálni. Mindenki hozott már rossz döntést az élete során, ez miatt nem is lehet rá haragudni, próbál kievickélni a gödörből, mindent megtesz lánya biztonságának érdekében. A sok rossz után valami jóra vágyik, nem adja fel a reményt, hogy valahol vár rá egy rendes férfi. Minden megváltozik, amikor egy különös idegen érkezik a városkába, Lynn-t meglepi a mogorva férfi személye, de valami miatt egyre inkább vonzódni kezd hozzá. A kapcsolatuk nem indul zökkenő mentesen, Jeff tényleg magának való, nem keresi mások társaságát, sokkal inkább a magányt szereti. Nagyon kíváncsi voltom Sienna mit szeretne elérni ezzel a találkozással, nem felejtettem el az elején történteket sem, éreztem valami köze lesz mindkettőjüknek Ally szálához is. Egy lassú tánc az övék, amelyben minden lépés óvatosságot igényel. Nem olyan könnyű Jeff-et megérteni, de Lynn tényleg szeretne adni maguknak egy esélyt. Az más kérdés, hogy erre kapnak e erre lehetőséget? Azt bizton állíthatom, hogy az én fantáziám ezer fokos fordulaton éget, minél előbb szeretem volna fényt deríteni a titokra, igazán gyorsan tudtam ez miatt is haladni vele.

„A szerelem kell, a szerelem éltet és hajt bennünket, de nem hagyhatod, hogy átvegye az irányítást az eszed felett.”

A második részletben már a botrányt kirobbantó lány apukáját látjuk, aki nem viseli túl jól az eseményeket. Nem esett néha túlzásba?
P: Következő nagy váltásnál Frank vált mesélőnké. Rajta keresztül nyomon követhetjük, hogyan éli meg egy család lányának hirtelen elvesztését. Igazából ezt nem is lehet teljesen feldolgozni, én is várnám a magyarázatot, ahogy Frank is, aki már szinte megszállottjává válik az esetnek. Rossz látni, hogy egy amúgy is nagy trauma csak tetézi a bajt. Frank teljesen összetörik, semmi mással nem tud már foglalkozni, csak a rejtély megoldásával. Vele
Frank (forrás)
semmilyen szinten nem tudtam azonosulni. A családjához való hozzáállása elég bosszantó volt,
bár válaszok nélkül valószínűleg én se tudtam volna egyszerűen elengedni az esetet. 
I: Amikor már kezdett volna új fordulatot venni Lynn és Jeff kettősének története, hirtelen megjelent Frank, aki mindent felborított ez által. Az ő szemén keresztül ismerjük meg Ally körüli botrányt, az eltűnésé utáni nyomozást is. Frank nem igazán jó fiú, kívülről minta családapának tűnik, de ez csak a látszat, neki is ott van a vaj a füle mögött. Teljesen megszállottá válik az ügy kapcsán, nem adja fel a reményt. Ez miatt még inkább kezd eltávolodni családja többi tagjától, a média kereszttűzébe kerülnek, amely csak fokozza az egészet. Ő általa ismerjük meg milyen események történetek a múltban, képet kapunk a nyomozás állásáról is. Nekem először nem igazán volt szimpatikus, egy tékozló férfi, aki későn döbben rá tetteinek következményére. Sienna megmutatta nekünk milyen fontos a szülők ráhatása gyermekeik életére. Nem lehetünk önzőek, mert túl késő lesz mire felfedezzük tettünk milyen hatással van szeretteink életére. Akkor kell bizonyítani, hogy figyelünk rájuk, amikor ott vannak mellettünk a mindennapok során, nem akkor, amikor már későnek bizonyul. Az biztos, hogy az ő szála is kellett ahhoz, hogy teljes képet kapjunk az események alakulásáról. Itt megismertük miként is kapcsolódik az ő sorsa Lynn-éhez, meg persze Jeff-éhez is.

„A magány mindig velem volt, nem utasított el, nem nevetett ki és nem szégyenített meg. Sötét, de hűséges démonként állt az árnyékba húzódva, és mikor már én magam is magam ellen fordultam, előlépett, hogy gyengéden magához öleljen.”

Végül Jeff életébe pillanthattunk bele, aki úgy tűnik, szintén nem kapcsolódik a történethez. Szerettük az ő részét?
P: Végül pedig a titokzatos Jeff múltját is részletesen megismerjük. Ezt a részt szerettem legjobban, pedig ez volt a leglehangolóbb. Festészethez való tehetsége miatt egy sikeres alkotó felfigyel rá. Bevezeti az ő világába annak minden árnyoldalával együtt. Folyamatosan küzdhet önmagával és az anyja elvárásaival, ami felemészti az akkor még fiatalabb fiút. És ez
Jeff (forrás)
a küzdelem egész életét megbélyegzi. Lynn számára teljesen érthetetlen volt, hogy barátságos közeledését, miért fogadja valaki szinte ellenségesen, utólag viszont minden világossá válik. Nagyon szép ívet ad a történetnek ez a lezárás Jeff-fel. 
I:  Jeff-et már Lynn részénél megismerjük, de igazán nem tudtunk meg róla még semmit sem. Egy titokzatos férfinak tűnt, akinek a vállát nagy gond nyomhatja. Egy művész, aki a magányt választja társául. Érezhető vonzalma a nő iránt, de valami visszatartja attól, hogy kapcsolatba kezdjen vele. Sokszor pokróc módon viselkedik, de a lelke mélyén jó embernek tűnik, csak valami meggátolja ebben. Igazán csak akkor kerülünk közel hozzá, amikor ő lesz a mesélőnk. Megismerjük a múltját, amely nem nevezhető fényesnek. Ezek után már értettem zárkózottságát. Az édesanyja olyan nehéz terhet tesz az akkor még kisfiú lelkére, amely egy életen át nyomot hagyott rajta. Sokáig keresi a saját útját, amiben úgy látszik társra lelt, de nem mindenki az akinek mutatja magát, még egy mentor is kihasználtja az embert önös érdekei miatt. A művészek titokzatos világába is betekintést nyerünk, ami egyáltalán nem csupa csillogás. Jeff élete nem volt könnyű, ez miatt megszakadt érte a szívem, így már értettem miért is vált azzá a zárkózott férfivá a jelenben.

„Mennyit bír ki egy szerelem? Mi az, ami egy szempillantás alatt kisöpri az ember szívéből ezt a mindennél erősebb érzést?”

Volt olyan részlete a regénynek, amit eltaláltunk, amikor a próbáltuk megfejteni a nagy rejtélyt?
P: Különleges történet, aminek olvasása közben hajt előre a kíváncsiság, hogyan is kapcsolódik három fő szereplőnk élete össze. Nagyon tetszett a könyv felépítése, felcsigázott, és amikor éppen nem olvastam, is azon agyaltam, hogy mi kerekedik ki ebből az egészből. Frank-re egészen jó tippem volt, hogyan keveredik a képbe, de Jeff esetében egyáltalán nem gondoltam erre a megoldásra. Igazán elgondolkodtató ez a regény. Tényleg nem rossz néha
forrás
ilyet is olvasni, de az én lelki világomnak az ennél rózsaszínűbb alkotások valók. Mégis, a befejezés után is még sokáig gondolataimban maradt főleg Jeff, és azon merengtem, hogy mikor lehetett volna még visszaterelni az életét a rendes mederbe.
I: Úgy gondolom tényleg sikerült valami maradandót alkotnia Sienna-nak. A látásmódja, ennek a három embernek a sorsát összefonni nem lehetett egyszerű dolog, ő mégis képes volt rá. Volt egy pont, amikor Lynn megtalált valamit Jeff szobájában, na annál a pontnál világosodtam meg, persze ez még inkább arra sarkalt, hogy minél előbb érjek a végére, bizonyosságot szerezek jól gondoltam e ki kapcsolódási pontok alapját. Nagyon örülök, hogy esélyt adtunk ennek a könyvnek, mert tényleg izgalmas volt. elgondolkodtat, nem ereszt, még sokáig velem volt az olvasása után is.

„Most értettük meg mindannyian az örök körforgás lényegét: ugyanazon események ismétlik önmagukat mindaddig, amíg meg nem látjuk a kiutat, amíg meg nem szakítjuk a ciklust.”

Kedvenc jelenetem:
P: Huh, talán amikor Jeff először vacsorázik Lynn-ékkel.
I: 
Amikor fénydérül az igazságra.
Kedvenc szereplőm: 
P: Jeff.
I:
Ez most egy igazán nehéz kérdés, mert volt amikor kedveltem, volt hogy gyűlöltem egyes szereplőket. Talán Lynn- tudnám most ide mondani.
Hasonló könyv: 
P: Nem sok ehhez hasonló könyvet szoktam olvasni, de a Holtodiglan hangulatát idézte nálam.
Kinek ajánlom: 
I: Azoknak ajánlanám aki szeretnének felderíteni egy rejtély 3 emberi sors által.
Értékelésem: 
P: Tőlem 4,5 botrányt kap.
I: Minden elismerésem az Írónőé, mert nagyon jól keverte a szálakat, így tőlem most 4,5 ecsetvonást kap. 
Érdekesség: Az Írónő nagy örömünkre, válaszolt pár kérdésünkre.

Nem tudjuk szó nélkül hagyni a különleges borítót. Hogyan lett kiválasztva ez a technika? 
A borító számomra is meglepetés volt, de azonnal rábólintottam, amikor megláttam. Valami különlegeset szerettünk volna, ami tükrözi a regény sötét hangulatát, és ez a dupla borítós megoldás a kivágott betűkkel mindannyiunknak tetszett.

A történetben három teljesen különböző embert kapcsolsz össze rejtélyes módon. Hogyan születtek meg a képzeletedben és ki volt az első, akit követték a többiek? 
Elsőként Jeff karaktere született meg, majd őt követte Lynn. Eredetileg csak kettejük szempontjából mutattam volna be a történetet, de ahogy haladtam előre az írással, úgy éreztem, Alice hátterét is jobban ki kell fejtenem. Ekkor lépett be a képbe Frank, Alice apja – az ő szála volt az utolsó, amit megírtam. 

Eddigi regényeidben rendre megjelenik a művészi vonal. A Száz évvel utánad esetében Ciarant egy festő vette szárnyai alá, a Négyszáz nap szabadság és a Reményszimfónia Patrick-je, tehetséges zongorista, és a Lefelé a folyón Jeff-je is kiemelkedő festő. Honnan ez a művészetek iránti szenvedély? Tudatosan csempészed bele mindig műveidbe? 
A művészet – legyen szó akár zenéről, festészetről, költészetről vagy bármi másról – mindig is inspirált. Én magam is örömmel merülök el benne szabadidőmben. Gyerekkoromban zongorázni tanultam, és szívesen rajzolgattam; a prózaírás mellett versekkel is próbálkoztam. Ezen kívül a bonyolult művészlelkek számomra rendkívül vonzóak; regényhősökként talán a legnagyobb, de egyben legizgalmasabb kihívást jelentik. 

Mivel szeretünk mi is arcokat párosítani a szereplőkhöz, ezért egyik kedvenc kérdésünk, hogy kik játszanák a fő karaktereket egy esetleges filmes adaptációban? 
Az Facebook csoportomban (https://www.facebook.com/groups/siennaakulisszakmogott/) már arccal együtt mutattam be a karaktereimet az olvasóimnak, és a legtöbbjük egyetértett a
választásommal. Jeffet Michael Fassbender játszaná, Lynnt Charlize Theron, Franket pedig Gerard Butler. Ally karakterét Emmy Rossum inspirálta. :) Mindig választok arcokat a regényhőseimhez, hiszen ez segít jobban elképzelni és élethűbbé varázsolni őket. 

A szemfülesebb rajongók láthatták már az infó morzsát, hogy a Reményszimfónia után újra a Lefelé a folyón sötétebb, drámaibb hangulata felé fordulsz következő regényednél. Lenne azóta újabb részlet, amit elárulhatsz róla?
Jelenleg még számomra is homály fedi a történet nagy részét, de annyit elárulhatok, hogy most egy darabig a Lefelé a folyón zsánerét fogom követni. A következő könyvem ismét egy nehéz és kényes témát boncolgat, amit igyekszem minél több oldalról bemutatni. De ez egyelőre még legyen titok… :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése